Számos munkakör esetében elkerülhetetlen az éjszakai munkavégzés, ami viszont nagyobb megterhelést jelent a munkavállalóra. Az éjszakai munkavégzésre vonatkozó külön előírásokat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A Munka Törvénykönyve ad útmutatást arról, hogy mely munkavégzés számít éjszakai munkának. A törvény szerint éjszakai munka a 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.
A kollektív szerződés az éjszakai munkát a törvényi előírásnál a munkavállalóra kedvezőbben is meghatározhatja. Például a kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkáltatónál éjszakai munkának számít a 21 és 7 óra között teljesített munkavégzés. Ez a munkavállalókra azért kedvezőbb, mert a törvény az éjszakai munkához a munkavállalókat védő előírásokat és többlet díjazást kapcsol.
A munkáltató a munkavállalót éjszakai munkára rendes munkaidőben is beoszthatja. Tehát az éjszakai munkavégzés önmagában nem minősül rendkívüli munkaidőnek. Éjszára beosztott rendes munkaidő gyakran előfordul például többműszakos munkarend esetén. Továbbá olyan munkakörökben, amely kifejezetten éjszakai munkavégzést igényel (pl. éjjeli őr).
Az éjszakai munkavégzés a dolgozó számára fizikai és mentális szempontból is fokozott megterhelést jelent, valamint a dolgozó életvitelére egyéb módon is kihat. Ezért a törvény az éjszakai munkával kapcsolatban több tilalmat és korlátozó szabályt tartalmaz egyes munkavállalói csoportok védelme érdekében.
– Éjszakai munka a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig nem osztható be.
– Szintén nem osztható be éjszakai munkára a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló gyermeke 3 éves koráig.
– Nem osztható be éjszakai munka a fiatal munkavállaló (azaz a 18. életévét be nem töltött munkavállaló) számára sem.
– Csak írásbeli hozzájárulásával osztható be éjszakai munka a nő számára gyermeke 3 éves korától 10 éves koráig, és a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke 3 éves korától 10 éves koráig.
– Ha a munkakörre vagy munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat áll fenn, akkor éjszakai munka esetén a beosztás szerinti napi munkaidő a 8 órát nem haladhatja meg.
Az éjszakai munkavégzés esetén bérpótlék akkor jár a munkavállalónak, ha az éjszakai munkavégzés tartama az 1 órát meghaladja. Az éjszakai pótlék mértéke 15 százalék.
Nem jár viszont éjszakai pótlék a munkavállalónak, ha műszakpótlékra jogosult. Műszakpótlékra (30 százalék) a 18 és 6 óra között történő munkavégzés esetén a munkavállaló akkor jogosult, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik. A változást akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
Az éjszakai pótlék mellett a munkavállaló más bérpótlékokra is jogosult lehet. Például amennyiben a munkavállaló éjszakai munkában túlórázik, akkor a rendkívüli munkaidőre járó 50 százalékos bérpótlék is megilleti.
Az éjszakai munka hatással lehet a munkavállaló távolléti díjára is. Tehát azon összegre, amelyet például a szabadság alatt kap. Az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje 30 százalékának megfelelő tartamban éjszakai pótlékra jogosító időszakban dolgozott.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
A francia Framatome fogja szállítani a paksi reaktor irányítástechnikai rendszerét – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.