Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok.
Kedvező és negatív trendek egyaránt láthatóak a középkorúak utazási tervei alapján. Akik várhatóan elmennek nyaralni az idén, azok az egy évvel korábbi 296 ezer forinttal szemben 327 ezer forintot szánnak majd erre. Az utazási kedv is pozitív irányban változott: a 2023-as jelentős visszaesés után az idén az utazási kedv valamivel nőtt, bár a 2021-2022-es szintek még messze vannak.
Főleg a belföldi utazások említése marad el a korábbiaktól a K&H biztos jövő index szerint, amely az első negyedévben ismét megvizsgálta, hogyan vakációznának, pihennének az idei szezonban a 30-59 éves korosztály tagjai. A kutatás egyértelműen negatív eredménye pedig az, hogy sokaknak nincs meg a kellő fedezete egy hosszabb nyaraláshoz.
Hosszabb, legalább ötnapos külföldi vagy belföldi utazásra a megkérdezettek 21 és 26 százaléka lát esélyt, azaz a többség nem tervez ilyen hosszú kikapcsolódást. Utóbbiak 71 százaléka ezt a pénzhiánnyal indokolta, míg tavaly 77 százalékuk mondta ugyanezt. Mindkét érték jóval meghaladja a 2022-es 58 százalékot.
Az persze érthető, hogy minél magasabb a háztartás jövedelme, annál alacsonyabb arányban említették ezt az indokot, de még a magasabb kategóriába tartozó - több mint 500 ezer forintos nettó jövedelemmel rendelkező – háztartások több mint fele, 55 százaléka is az anyagi okokra hivatkozott.
A 300-500 ezer forintjukkal a közepes jövedelmi kategóriába sorolt válaszadók 80 százalékának, a még alacsonyabb jövedelműek 88 százalékának jelentene korlátot az anyagi helyzet ezen a téren.
A jövedelmi helyzettel összhangban az alacsonyabb végzettségűek körében 77 százalék említette a pénzhiányt, miközben a magasabb végzettségűeknek is több mint a fele – 56 százaléka – gondolta így.
Idén a megkérdezettek fele mondta azt, hogy várhatóan el fog tudni menni idén egy belföldi hosszú hétvégére. 2021. és 2022. első negyedévében jóval magasabb, 57 és 68 százalékos volt az arányuk. Hosszabb, legalább ötnapos belföldi pihenést már csak 25 százalékuk tart elképzelhetőnek, ami szintén jelentősen elmarad a korábbi 36 és 42 százalékos értékektől.
Rövidebb – maximum négynapos – külföldi utazás szintén mindössze 26 százalékuk számára opció, míg hosszabb külföldi utazással csak a válaszadók 21 százaléka számol. Ebben a két kategóriában nem történt jelentős változás, hiszen 2021-ben és 2022-ben rövidebb külföldi pihenésre 21, illetve 32, míg hosszabb külföldi útra 16, illetve 26 százalékuk utazott el. Idén a válaszok alapján a budapestiek 35 százalékának lesz lehetősége minimum öt napig tartó külföldi nyaralásra, ezzel szemben a falvakban élőknél csak 13 százalékos a várható arányuk. A magas jövedelműek 31 százaléka tervez hosszabb külföldi utat, szemben a közepes és alacsony jövedelműek 17 és 9 százalékával.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.