2024 harmadik negyedévében a hazai munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerő-keretét. Ez az arány 6 százalékponttal magasabb a három hónappal korábbi értéknél. Átlag feletti mértékű munkaerő-felvétel ebben az időszakban az alfödi régiókban és a Budapesten működő cégeknél várható – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
A ManpowerGroup a világ 42 országában, több mint 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését. Magyarországon a munkáltatók 525 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg 2024 harmadik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.
Létszámcsökkentést a munkáltatók 23 százaléka valószínűsít a következő hónapokra, így a válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) +14 százalékos átlagos értéket ért el,ami 5 százalékponttal magasabb az előző negyedéves értéknél, és éves szinten is kismértékű, egy százalékpontos növekedést mutat.
„A friss adataink szerint a hazai vállalkozások bíznak abban, hogy a gazdaság, amely a recesszióból a közelmúltban lábalt ki, továbbra is növekedés irányába mozdul majd – mondta Fehér Tamás, a Manpower magyarországi, horvátországi és szlovéniai ügyvezető igazgatója. – Árnyalja a képet, hogy a pozitív várakozás egyáltalán nem egyöntetű: mind területi, mind szektorális megoszlásban nagy különbségek mutatkoznak a kilátásokat illetően.”
A 14 százalékos létszámbővítési mutató egy átlagos érték, az ország egyes régiói között jelentősek az eltérések. Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai az Észak-Alföldön (NFM: +26 százalék), a Dél-Alföldön (+23 százalék), illetve Budapesten (+17 százalék). Közép-Magyarországon (+11 százalék) némileg az átlag alatti mértékben várható létszámbővülés, a teljes Nyugati országrészben (+5-6 százalék) pedig csak kismértékű növekedésre lehet számítani. Ebben az időszakban Észak-Magyarország (-11 százalék) régiója számít negatív kivételnek, ahol jóval többen jeleznek előre elbocsátást, mint munkaerőfelvételt.
Az egyes szektorokat vizsgálva szintén számottevő eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást a fogyasztói javak és szolgáltatások (NFM: +36 százalék), az egészségügy és élettudományok (+26 százalék), az energia és közmű (+22 százalék), illetve a logisztika és autóipar (+22 százalék) ágazatokban várják. Az alapanyag- és feldolgozóiparban (+13 százalék) átlag körüli mértékben bővíthetik az állományt, a többi szektorban ennél jóval szerényebbek a kilátások.
Cégméret alapján jellemzően az 1000 fő alatti létszámkategóriákban optimisták a munkáltatók,az ennél nagyobb vállalatok körében inkább stagnálást vagy visszaesést jeleznek előre a válaszadók.
Az előző negyedévhez képest nemzetközi szinten összességében változatlanok maradtak a munkaerőpiaci kilátások. A mutatószám továbbra is igen magas, 22 százalékos szinten áll. Stagnálás körüli helyzetet a vizsgált 42 ország közül csak háromban várnak: Romániában (+3 százalék), Argentínában (+3 százalék) és Izraelben (+4 százalék). Európában a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Svájcban (NFM: 34 százalék), Hollandiában (28 százalék), valamint Belgiumban (25 százalék) terveznek munkaerő-bővülést. Európán kívül elsősorban Közép-Amerikában – Costa Rica (35 százalék), Guatemala (32 százalék), Mexikó (32 százalék) –, az USA-ban (30 százalék), valamint Indiában (30 százalék) várják a legnagyobb arányú állomány-bővülést az ottani munkáltatók.
A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók milyen mértékben alkalmazzák az új technológiákat (mesterséges intelligencia, gépi tanulás, virtuális valóság) a saját cégüknél. A hazai cégek válaszaiból az derül ki, hogy az egyes technológiáktól függően a cégek 9-11 százaléka tartja magát olyan korai alkalmazóknak, akik már most alaposan kihasználják az e technológiákban rejlő előnyöket. 26-28 százalék az aránya azoknak, akik jelenleg vezetnek be ilyen alkalmazásokat, és további 20-22 százalék jelezte azt, hogy egy éven belül sort kerít erre.
Az AI bevezetése a többség számára komoly kihívást jelent. E kihívások közül a legtöbben a magas beruházási költségeket (32 százalék), a munkavállalók felhasználói képességeinek hiányát (30 százalék), az adatvédelem és azelőírásoknak való megfelelést (29 százalék), illetve a megfelelő eszközök hiányát (27 százalék) említették.
A Manpower azt is felmérte, hogy a 10 évnél kevesebb munkaviszonnyal rendelkező munkavállalókkal kapcsolatban miket tartottak a leggyakoribb kihívásnak. A munkáltatók 42 százaléka említette a magas bérelvárásokat, 34 százalék a motiváció és az elhivatottság hiányát emelte ki, 33 százalék a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó elvárásokra panaszkodott, míg a toborzás és a munkaerőmegtartás nehézségeit 31 százalék jelölte meg.
Ez az elismerés a szálloda kiemelkedő színvonalú szolgáltatásait, egyedi atmoszféráját és a vendégei számára nyújtott felejthetetlen élményeit értékeli.
A továbbiakban a tagállami hatóságok engedélyére sem lesz szükség az európai cégek projektben való részvételéhez.