Mikor járhat bánatpénz?

2024. 06. 18., 09:40

A bánatpénz a szerződés biztosítékainak sajátos típusa. Nem tévesztendő össze a foglalóval és a kötbérrel. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A bánatpénz

A bánatpénz olyan pénzösszeg, amelyet a szerződéstől elálló fél köteles fizetni a másik szerződő félnek. Bánatpénz fizetésére akkor kerülhet sor, ha a felek a szerződésben az elállás jogát meghatározott pénzösszeg fizetése ellenében kötötték ki.

Elállási jog nem minden esetben illeti meg a szerződő feleket. Vannak olyan esetek, amikor az elállási jog törvényen alapul.
– Vállalkozási szerződés
esetén például a megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat.
– Szintén törvényen alapul az elállási jog a különböző szerződésszegések – késedelem, hibás teljesítés – esetén.
– Bizonyos szerződéseknél azonban szerződésszegés hiányában nincs a feleknek törvényben biztosított elállási joga, például adásvételi szerződés esetén.

A szerződő felek azonban szerződési szabadságukkal élve olyan esetben is biztosíthatnak a szerződéseben elállási jogot, amikor a félnek jogszabályban rögzített elállási joga nincs. Ilyen esetben a felek megállapodhatnak arról a szerződésben, hogy a szerződésben biztosított elállási jogot meghatározott összegű bánatpénz fizetése ellenében gyakorolhatja a fél.

Bánatpénz nem köthető ki a törvény alapján fennálló elállási jog gyakorlása esetére. Például, ha a fél hibás teljesítés miatt kellékszavatossági igényként él az elállás jogával, akkor erre az esetre bánatpénz fizetése nem köthető ki.

Miben más a foglaló és a kötbér?

A bánatpénzt érdemes megkülönböztetni a foglalótól és a kötbértől. Ezeknek szintén biztosítéki szerepük van, de funkciójuk nem azonos a bánatpénzzel.

A bánatpénz szerepe, hogy a szerződés fenntartását elősegítse. Ezt a szerepet úgy tölti be, hogy az elállásra jogosult fél e jogát csak pénzösszeg fizetése ellenében gyakorolhatja. Ez pedig adott esetben visszatarthatja attól, hogy minden alap nélkül elálljon a szerződéstől.

A bánatpénztől eltérően a foglaló a szerződés teljesítését biztosítja. Foglalót akkor kell fizetni, ha a szerződés teljesítése meghiúsul. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

A kötbér fizetésére vonatkozó kötelezettséget a szerződés megszegése esetére lehet kikötni. Ez nem kapcsolódik szükségszerűen a szerződés megszüntetéséhez, mint a bánatpénz.

Mindhárom biztosítékra jellemző, hogy csak létező, érvényes szerződés esetén gyakorolható; például nem lehet szó bánatpénzről, ha a felek még nem kötöttek szerződést.

A bánatpénz összege

A bánatpénz összege a felek megállapodásától függ. Ezt a feleknek kell meghatározniuk a szerződésben. A feleknek ennek során mérlegelniük kell, hogy a túl alacsony összegű bánatpénz nem járul hozzá a szerződés fenntartásához, hiszen nem készteti meggondolásra a másik felet, ha el kíván állni a szerződéstől. A túlzottan magas összeg pedig éppen az ellenkező hatást érheti el, jelképessé téve az elállás lehetőségét.

A túlzott mértékű bánatpénz összegét a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti. Annak megítélésénél, hogy az összeg túlzott-e a bíróságnak figyelembe kell vennie, hogy milyen összeg mellett tudja betölteni a bánatpénz a megfelelő funkcióját. Ennek során figyelembe kell venni a szerződésben foglalt szolgáltatások értékét, illetve a szerződés nem teljesítése esetén a feleknél felmerülő kár várható összegét is.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-07-25 15:40:00
Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A szeptemberben induló qvik elektronikus fizetési alternatíva szolgáltatási díjtól és tranzakciós illetéktől mentesen, egyfajta átutalási formaként nyújthat kedvezőbb feltételeket a vevőknek, míg a boltok, webáruházak is jobban járnak vele – állítja ebben az epizódban Luspay Miklós. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóságának vezetője egyértelművé tette: az új rendszernek fontos célja a banki verseny élénkítése, amit kiválóan szolgálhat a bankkártyától független, számlák közötti, azonnali, biztonságos és olcsó fizetési megoldást kínáló qvik infrastruktúra. Hogyan teheti ez könnyebbé mindenki életét?
2024. 07. 03., 08:25
epizód: 2024 / 13   |   hossz: 20:51
Az OFA Nonprofit Kft. „Az év felelős foglalkoztatója” pályázat keretében évről évre összegyűjti és díjazza azokat a hazai munkáltatókat, akik kiemelkedő tevékenységet folytatnak a foglalkoztatás területén. A cég közzé is teszi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárulnak a terület fejlődéséhez. A díjakat, amelyekre 2024-ben július 19-ig lehet pályázni, öt kategóriában osztják ki: kisvállalkozások, középvállalkozások, nagyvállalatok I-II., illetve egyéb gazdálkodó szervezetek. Kiosztanak különdíjakat is, amelyek különösen érdekesek, hiszen gyakran olyan innovatív ötleteket takarnak, amelyeket nem feltétlenül a pénz motivált – mondta el Endrész Alexandra programvezető.
2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS