Lakás- és albérletár szempontjából sem mindegy, hol jársz egyetemre

2021. 08. 13., 10:00

Nem mondhatjuk, hogy a nagy magyar egyetemi városokban (Budapest, Debrecen, Szeged és Pécs) sohasem voltak magasabbak a lakás-és albérletpiaci árak. Az viszont igaz, hogy továbbra is nagyok a közöttük levő árbeli különbségek. Az ingatlannet.hu utánajárt, hogy hol és mennyivel kerül többe/kevesebbe egy lakás vagy egy albérlet az egyetemistáknak.

Budapesten a legdrágábbak az albérletek

Bizony a fővárosi egyetemekre felvételt nyert hallgatóknak kell legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Budapesten a júliusi statisztikai adatok alapján 3300 forint/m2 volt a kiadó lakások átlagára. Ha megnézünk egy 40 m2 alapterületű garzont, akkor a bérleti díja ekkor átlag 165 ezer forint volt.

Debrecenben, Szegeden és Pécsen közel azonos átlagáron, 2350–2500 forintért kínálják kiadásra a lakásokat négyzetméterenként. Ez a korábbi példában szereplő 40 m2-es kislakás esetében átlagosan 94–100 ezer forintos havi díjat jelentett idén júliusban.

Tehát Budapesten több mint 1,5-szeres árakkal találkozhatnak a diákok, mint Debrecenben, Szegeden vagy Pécsen. Amennyiben egy 3 éves alapképzéssel és egy 40 m2-es kiadó lakás júliusi átlagárával számolunk, úgy Budapesten a bérlés átlagosan csaknem 6 millió forintba, Debrecenben, Szegeden és Pécsen pedig 3,4–3,6 millió forintba kerülhet.

Lakást vásárolni sem könnyű Budapesten

Akár a téglalakásokat, akár a panellakásokat nézzük, mindkét esetben Budapesten vannak a legdrágább négyzetméter árak a nagy egyetemi városaink között. A fővárosi lakáspiacon idén júliusban téglaépítéses típust 860 ezer forint/m2-es, panelépítéses típust pedig 610 ezer forint/m2-es átlagáron kínáltak eladásra.

A Budapestet követő három nagyobb egyetemi város közül a – júliusi adatok alapján – a debreceni lakások kínálati átlagárai voltak a legborsosabbak: téglalakásaik átlagos négyzetméter ára 650 forint/m2, panellakásaiké 480 Ft/m2. Szeged és Pécs lakáspiaca közel azonos átlagárakkal jellemezhető. Téglalakásaik átlagos négyzetméter ára 350–400 ezer forint/m2, panellakásaiké 480–500 ezer forint/m2.

Az árdifferencia így vásárlás tekintetében sem elhanyagolható. Hiszen míg Budapesten egy 40 m2-es téglalakás 34 millió forintba kerül, addig ugyanez Pécsen csaknem feleannyiba, 19 millió forintba.

Érdemes várni?

Akár megengedhetjük magunknak a vásárlást, akár a bérlők cipőjében járunk, egyszer sem mindegy, hogy melyik nagyvárosban keresgélünk. A különbségek ráadásul egyáltalán nem csekélyek, hanem súlyos milliókat jelentenek.

Ráadásul a fővárosi lakás- és albérletárak utáni szakadék valószínűleg a jövőben sem lesz kisebb, ha csak nem lep meg minket a koronavírus negyedik hulláma vagy egy ehhez hasonló nagyobb kaliberű esemény. Mindenesetre a 2021-es évet erősen kezdő haza ingatlanpiacon minden egyetemi városban az év második felében is áremelkedésre számíthatunk.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS