Lakás- és albérletár szempontjából sem mindegy, hol jársz egyetemre

2021. 08. 13., 10:00

Nem mondhatjuk, hogy a nagy magyar egyetemi városokban (Budapest, Debrecen, Szeged és Pécs) sohasem voltak magasabbak a lakás-és albérletpiaci árak. Az viszont igaz, hogy továbbra is nagyok a közöttük levő árbeli különbségek. Az ingatlannet.hu utánajárt, hogy hol és mennyivel kerül többe/kevesebbe egy lakás vagy egy albérlet az egyetemistáknak.

Budapesten a legdrágábbak az albérletek

Bizony a fővárosi egyetemekre felvételt nyert hallgatóknak kell legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Budapesten a júliusi statisztikai adatok alapján 3300 forint/m2 volt a kiadó lakások átlagára. Ha megnézünk egy 40 m2 alapterületű garzont, akkor a bérleti díja ekkor átlag 165 ezer forint volt.

Debrecenben, Szegeden és Pécsen közel azonos átlagáron, 2350–2500 forintért kínálják kiadásra a lakásokat négyzetméterenként. Ez a korábbi példában szereplő 40 m2-es kislakás esetében átlagosan 94–100 ezer forintos havi díjat jelentett idén júliusban.

Tehát Budapesten több mint 1,5-szeres árakkal találkozhatnak a diákok, mint Debrecenben, Szegeden vagy Pécsen. Amennyiben egy 3 éves alapképzéssel és egy 40 m2-es kiadó lakás júliusi átlagárával számolunk, úgy Budapesten a bérlés átlagosan csaknem 6 millió forintba, Debrecenben, Szegeden és Pécsen pedig 3,4–3,6 millió forintba kerülhet.

Lakást vásárolni sem könnyű Budapesten

Akár a téglalakásokat, akár a panellakásokat nézzük, mindkét esetben Budapesten vannak a legdrágább négyzetméter árak a nagy egyetemi városaink között. A fővárosi lakáspiacon idén júliusban téglaépítéses típust 860 ezer forint/m2-es, panelépítéses típust pedig 610 ezer forint/m2-es átlagáron kínáltak eladásra.

A Budapestet követő három nagyobb egyetemi város közül a – júliusi adatok alapján – a debreceni lakások kínálati átlagárai voltak a legborsosabbak: téglalakásaik átlagos négyzetméter ára 650 forint/m2, panellakásaiké 480 Ft/m2. Szeged és Pécs lakáspiaca közel azonos átlagárakkal jellemezhető. Téglalakásaik átlagos négyzetméter ára 350–400 ezer forint/m2, panellakásaiké 480–500 ezer forint/m2.

Az árdifferencia így vásárlás tekintetében sem elhanyagolható. Hiszen míg Budapesten egy 40 m2-es téglalakás 34 millió forintba kerül, addig ugyanez Pécsen csaknem feleannyiba, 19 millió forintba.

Érdemes várni?

Akár megengedhetjük magunknak a vásárlást, akár a bérlők cipőjében járunk, egyszer sem mindegy, hogy melyik nagyvárosban keresgélünk. A különbségek ráadásul egyáltalán nem csekélyek, hanem súlyos milliókat jelentenek.

Ráadásul a fővárosi lakás- és albérletárak utáni szakadék valószínűleg a jövőben sem lesz kisebb, ha csak nem lep meg minket a koronavírus negyedik hulláma vagy egy ehhez hasonló nagyobb kaliberű esemény. Mindenesetre a 2021-es évet erősen kezdő haza ingatlanpiacon minden egyetemi városban az év második felében is áremelkedésre számíthatunk.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.