Lakás- és albérletár szempontjából sem mindegy, hol jársz egyetemre

2021. 08. 13., 10:00

Nem mondhatjuk, hogy a nagy magyar egyetemi városokban (Budapest, Debrecen, Szeged és Pécs) sohasem voltak magasabbak a lakás-és albérletpiaci árak. Az viszont igaz, hogy továbbra is nagyok a közöttük levő árbeli különbségek. Az ingatlannet.hu utánajárt, hogy hol és mennyivel kerül többe/kevesebbe egy lakás vagy egy albérlet az egyetemistáknak.

Budapesten a legdrágábbak az albérletek

Bizony a fővárosi egyetemekre felvételt nyert hallgatóknak kell legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Budapesten a júliusi statisztikai adatok alapján 3300 forint/m2 volt a kiadó lakások átlagára. Ha megnézünk egy 40 m2 alapterületű garzont, akkor a bérleti díja ekkor átlag 165 ezer forint volt.

Debrecenben, Szegeden és Pécsen közel azonos átlagáron, 2350–2500 forintért kínálják kiadásra a lakásokat négyzetméterenként. Ez a korábbi példában szereplő 40 m2-es kislakás esetében átlagosan 94–100 ezer forintos havi díjat jelentett idén júliusban.

Tehát Budapesten több mint 1,5-szeres árakkal találkozhatnak a diákok, mint Debrecenben, Szegeden vagy Pécsen. Amennyiben egy 3 éves alapképzéssel és egy 40 m2-es kiadó lakás júliusi átlagárával számolunk, úgy Budapesten a bérlés átlagosan csaknem 6 millió forintba, Debrecenben, Szegeden és Pécsen pedig 3,4–3,6 millió forintba kerülhet.

Lakást vásárolni sem könnyű Budapesten

Akár a téglalakásokat, akár a panellakásokat nézzük, mindkét esetben Budapesten vannak a legdrágább négyzetméter árak a nagy egyetemi városaink között. A fővárosi lakáspiacon idén júliusban téglaépítéses típust 860 ezer forint/m2-es, panelépítéses típust pedig 610 ezer forint/m2-es átlagáron kínáltak eladásra.

A Budapestet követő három nagyobb egyetemi város közül a – júliusi adatok alapján – a debreceni lakások kínálati átlagárai voltak a legborsosabbak: téglalakásaik átlagos négyzetméter ára 650 forint/m2, panellakásaiké 480 Ft/m2. Szeged és Pécs lakáspiaca közel azonos átlagárakkal jellemezhető. Téglalakásaik átlagos négyzetméter ára 350–400 ezer forint/m2, panellakásaiké 480–500 ezer forint/m2.

Az árdifferencia így vásárlás tekintetében sem elhanyagolható. Hiszen míg Budapesten egy 40 m2-es téglalakás 34 millió forintba kerül, addig ugyanez Pécsen csaknem feleannyiba, 19 millió forintba.

Érdemes várni?

Akár megengedhetjük magunknak a vásárlást, akár a bérlők cipőjében járunk, egyszer sem mindegy, hogy melyik nagyvárosban keresgélünk. A különbségek ráadásul egyáltalán nem csekélyek, hanem súlyos milliókat jelentenek.

Ráadásul a fővárosi lakás- és albérletárak utáni szakadék valószínűleg a jövőben sem lesz kisebb, ha csak nem lep meg minket a koronavírus negyedik hulláma vagy egy ehhez hasonló nagyobb kaliberű esemény. Mindenesetre a 2021-es évet erősen kezdő haza ingatlanpiacon minden egyetemi városban az év második felében is áremelkedésre számíthatunk.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 11:20
Mennyit ér egy cég, amelynek nincs tőzsdei árfolyama? Számít-e, hogy valaki irányítja a vállalkozást, vagy csak kisebbségi tulajdonos? És melyik pillanatban mennyit ér a vagyon? A kérdéseket Zsombéki András, a BDO cégértékelési üzletágának vezetője veszi sorra.
2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.
2026-10-10 05:30:49
A kereskedelemben 2030-ig nemcsak a technológiák és a munkakörök változnak meg, hanem az eredményes munkavégzéshez szükséges készségek is. A digitális tudás, az adatok értelmezése és a mesterséges intelligencia használata mellett felértékelődik az ügyfélkapcsolat, a problémamegoldás, az alkalmazkodás és a folyamatos tanulás képessége.
2026-10-09 14:10:00
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.
2026-10-09 07:15:34
A kritikus nyersanyagokba irányuló beruházások 9 százalékkal estek vissza, miközben az ellátási láncok koncentrációja továbbra is magas. A stratégiai ásványok kérdése ma már nem pusztán iparpolitikai ügy: az energia, az autóipar, az akkumulátorgyártás, a technológia és a beruházások jövőjét is érinti. Erről egyeztettek a világ vezető gazdasági és üzleti szereplői az OECD párizsi székházában rendezett, a francia G7-elnökséghez kapcsolódó hivatalos B7–Business at OECD fórumon a VOSZ részvételével.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS