Lassuló ütemű, de még mindig emelkedő áremelkedés rajzolódik ki a fővárosi albérletpiacon, ugyanakkor a százezer főnél népesebb vidéki városokban már némi árcsökkenést mért az Otthon Centrum. Továbbra is a panellakás a legolcsóbb opció.
A fővárosi téglalakások átlagos havi bérleti díja 242 ezer forint volt az utóbbi három hónapban – mondta el Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője az albérletpiac harmadik negyedévét összesítő kimutatás egyik megállapítását. Ez 3 százalékkal magasabb az év első felében mért értéknél. A százezer főnél népesebb vidéki városokban 168 ezer forint a lakások átlagos havi bérleti díja, ami 1,7 százalékos csökkenés az az első félévhez képest.
Budapesten 359 ezer forinttal az V. kerületben a legmagasabb a bérleti díj középértéke, a II., valamint a XII. kerületben az átlag egyaránt 310 ezer forint. Az egyetemekhez közeli kerületekben ennél mérsékeltebb árak az irányadóak: a XI. kerületben a havi bérleti díj átlaga 250 ezer, a vele szemben fekvő IX. kerületben 210 ezer, míg a VIII. kerületben 200 ezer forint volt a középérték az utóbbi három hónapban.
Noha Budát és a belvárost egyaránt 200 ezer forint feletti árak jellemzik, a külső pesti városrészekben ennél olcsóbbak a bérlemények. Ennek egyik magyarázata, hogy ezek a kerületek kevésbé kedveltek az albérletet keresők között, ám a 177 ezer forintos átlagos havi bérleti díj opció lehet azoknak, akik kiszorulnak a belvárosi bérlakáspiacról.
„A díjakra jelentős hatással van a bérlemény szobaszáma: minél több szoba található az albérletben, annál drágább” – összegezte a piaci gyakorlatot Soóki-Tóth Gábor. Mint mondta, az egyszobás albérletek átlagos havi bérleti díja a fővárosban 159 ezer forint. Mivel az ilyen kislakások iránt folyamatos a kereslet, ezért a legnagyobb mértékben ezek a bérlemények drágultak. Az első félévhez képest 8 százalékkal magasabb áron kínálják a bérbeadók. Emiatt viszont jobb választás lehet egy kétszobás lakás, melynek 217 ezer forintos átlagos havi bérleti díja megegyezik az év első felében mért átlaggal. A háromszobás lakások esetében szintlépést mért az OC, ezekért már 100 ezer forinttal többet kell fizetni, mint a két szobásokért, és az év első feléhez képest 5,8 százalékot drágultak.
A százezer főnél népesebb vidéki városok átlaga 168 ezer forint, ami 1,7 százalékkal kevesebb az első féléves középértéknél. Továbbra is Székesfehérvár a legdrágább, itt a havi átlagos lakbér 210 ezer forint. Győrben és Pécsett 180 ezer forintért lehet lakást bérelni, míg Szegeden, Miskolcon és Debrecenben még mindig 140-150 ezer forint az átlagos havi bérleti díj.
A panelek árelőnye megingathatatlan a téglalakásokkal szemben: minél nagyobb a házgyári technológiával épített lakás, annál kedvezőbb a fajlagos bérleti díj. Az utóbbi három hónap adatai szerint Budán a legdrágább panelt bérelni, az átlag 200 ezer forint, míg a külső pesti kerületekben 165 ezer forint a középérték. A régió központokban már csak 140 ezer forintot kell fizetni, míg a kisebb megyei jogú városban 125 ezer forint a havi bérleti díj átlaga.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”