Vidéken már csökkennek az albérletárak

2023. 10. 06., 15:40

Lassuló ütemű, de még mindig emelkedő áremelkedés rajzolódik ki a fővárosi albérletpiacon, ugyanakkor a százezer főnél népesebb vidéki városokban már némi árcsökkenést mért az Otthon Centrum. Továbbra is a panellakás a legolcsóbb opció.

A fővárosi téglalakások átlagos havi bérleti díja 242 ezer forint volt az utóbbi három hónapban – mondta el Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője az albérletpiac harmadik negyedévét összesítő kimutatás egyik megállapítását. Ez 3 százalékkal magasabb az év első felében mért értéknél. A százezer főnél népesebb vidéki városokban 168 ezer forint a lakások átlagos havi bérleti díja, ami 1,7 százalékos csökkenés az az első félévhez képest.

Budapesten 359 ezer forinttal az V. kerületben a legmagasabb a bérleti díj középértéke, a II., valamint a XII. kerületben az átlag egyaránt 310 ezer forint. Az egyetemekhez közeli kerületekben ennél mérsékeltebb árak az irányadóak: a XI. kerületben a havi bérleti díj átlaga 250 ezer, a vele szemben fekvő IX. kerületben 210 ezer, míg a VIII. kerületben 200 ezer forint volt a középérték az utóbbi három hónapban.

Noha Budát és a belvárost egyaránt 200 ezer forint feletti árak jellemzik, a külső pesti városrészekben ennél olcsóbbak a bérlemények. Ennek egyik magyarázata, hogy ezek a kerületek kevésbé kedveltek az albérletet keresők között, ám a 177 ezer forintos átlagos havi bérleti díj opció lehet azoknak, akik kiszorulnak a belvárosi bérlakáspiacról.

„A díjakra jelentős hatással van a bérlemény szobaszáma: minél több szoba található az albérletben, annál drágább” – összegezte a piaci gyakorlatot Soóki-Tóth Gábor. Mint mondta, az egyszobás albérletek átlagos havi bérleti díja a fővárosban 159 ezer forint. Mivel az ilyen kislakások iránt folyamatos a kereslet, ezért a legnagyobb mértékben ezek a bérlemények drágultak. Az első félévhez képest 8 százalékkal magasabb áron kínálják a bérbeadók. Emiatt viszont jobb választás lehet egy kétszobás lakás, melynek 217 ezer forintos átlagos havi bérleti díja megegyezik az év első felében mért átlaggal. A háromszobás lakások esetében szintlépést mért az OC, ezekért már 100 ezer forinttal többet kell fizetni, mint a két szobásokért, és az év első feléhez képest 5,8 százalékot drágultak.

A százezer főnél népesebb vidéki városok átlaga 168 ezer forint, ami 1,7 százalékkal kevesebb az első féléves középértéknél. Továbbra is Székesfehérvár a legdrágább, itt a havi átlagos lakbér 210 ezer forint. Győrben és Pécsett 180 ezer forintért lehet lakást bérelni, míg Szegeden, Miskolcon és Debrecenben még mindig 140-150 ezer forint az átlagos havi bérleti díj.

A panelek árelőnye megingathatatlan a téglalakásokkal szemben: minél nagyobb a házgyári technológiával épített lakás, annál kedvezőbb a fajlagos bérleti díj. Az utóbbi három hónap adatai szerint Budán a legdrágább panelt bérelni, az átlag 200 ezer forint, míg a külső pesti kerületekben 165 ezer forint a középérték. A régió központokban már csak 140 ezer forintot kell fizetni, míg a kisebb megyei jogú városban 125 ezer forint a havi bérleti díj átlaga.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS