Albérlet vagy lakásvásárlás?

2024. 02. 23., 15:10

A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

2024. február 15-én lejárt a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezés határideje. A leendő egyetemistáknak eddig az időpontig kellett megjelölniük, hogy mely egyetemeken, főiskolákon, mely szakokra szeretnének bekerülni. Bár a ponthatárok kihirdetésére csak nyár közepén kerül sor, az idén felvételiző gólyáknak és szüleiknek, már most érdemes elgondolkodni a lakhatás kérdésén. Megpályázzák a rendelkezésre álló, szabad kollégiumi férőhelyeket vagy albérletet tartanának-e fenn az egyetemi évek alatt, esetleg inkább ingatlanvásárlásra fordítják megtakarításukat? És mi a helyzet a pályakezdő fiatalokkal, akik új városban helyezkednek el, vagy esetleg pár éves munkaviszony után rászánják magukat a saját lakás vásárlásra, hitelfelvételre?

A Duna House 2023-as értékesítési adatai alapján a nagyobb egyetemvárosok közül a legköltségesebb a fővárosban (879 ezer forint/m2) ingatlant vásárolni, ezután Debrecen következik 614 ezer forint/m2-vel, majd pedig harmadik helyen Szeged ingatlanpiaca áll, ahol 599 ezer forint a négyzetméterenkénti átlag. Az idei évi januári statisztika alapján, Budapest belvárosában átlagosan 1 millió forint feletti összegbe került négyzetméterenként az ingatlanvásárlás, ezzel azonos volt az árszint a használt téglaépítésűek esetében a budai oldalon is, Pesten 806 ezer forint volt az átlag.

A bérlemények árazását, ahogy az eladó ingatlanok árait is az aktuális kereslet mértéke befolyásolja. A fővárosi albérletpiac teljes palettáját vizsgálva, a minigarzontól egészen az 5 szobás lakásig, átlagosan 180–220 ezer forint közötti összegért lehet ingatlant bérelni, ami az előző évhez képest lakásmérettől függően 15–20 százalékos növekedést jelent és 2024-ben sem számíthatnak a bérlőjelöltek alacsonyabb árakra. Adódik a kérdés: vajon ezt az összeget érdemesebb-e inkább egy saját ingatlanba fektetni, ha a család, illetve a pályakezdő fiatal megengedheti magának? Mire van lehetősége a fiatal felnőtteknek a lakáshitelek tekintetében, milyen jövedelemmel kell rendelkezniük ahhoz, hogy ezt a kiadást megengedhessék maguknak, és inkább a havi törlesztőrészletre fordítsák? Milyen összegű ingatlanban gondolkodhatnak, és ezért az összegért milyen lakást kaphatnak a fővárosban?

Lakásvásárlás esetén a Credipass szakértői szerint, az átlagos albérleti díjak alsó határát, azaz havi 180 ezer forintos törlesztőrészlet kifizetését, minimum 360 ezer forintos nettó jövedelem mellett engedheti meg magának egy pályakezdő fiatal. Ez egy 20 éves futamidőre szóló, 6,25 százalékos kamattal számolt, 25 millió forintos lakáshitelt jelent, amely a 10 százalék önerővel kombinálva (első lakásszerző fiatalok lehetnek jogosultak rá, azonban a feltételekről érdemes pénzügyi szakértőnél tájékozódni) egy akár 28 millió forint értékű ingatlanra is elegendő lehet a fővárosban. Ugyanez a bérleti díjak átlagos felső határával számolva (220 ezer forint), és ezt törlesztőrészletre átfordítva egy szintén 20 éves futamidejű, 6,25 százalékos kamatozású, 30 millió forintos hitelt jelent, amelyet pedig nettó minimum 440 ezer forintos jövedelemmel vehet fel a JTM (jövedelemarányos törlesztési mutató) szabály szerint az ügyfél. A 10 százalékos önerővel kalkulálva ennek segítségével mintegy 33,5 millió forintos ingatlant is megvásárolhat az, aki Budapesten tervezi az otthonteremtést. Ezért az összegért ma a fővárosban, a Duna House Barométer adatai alapján, átlagosan (740 000 forintos négyzetméterárral számolva) akár egy 45 m2-es panellakást, illetve a budai kerületek átlaga alapján egy 31, a belvárosi területeket leszámítva, a pesti oldalon pedig akár egy 41 m2-es használt téglaépítésű lakást is megvásárolhat magának a család, amely tökéletes lehet egy egyetemista vagy pályakezdő fiatal első igazi otthonának.

A szakértők szerint érdemes lehet tehát kihasználni a 10 százalékos önerő alternatíváját, valamint a rendkívül alacsony, egyedi lakáshitel kamatok adta lehetőséget, amelyek akár további kedvezményekkel is kombinálhatóak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS