A fiatalok többsége szerint pénzkidobás az albérlet

2019. 12. 27., 16:05

A fiatalok 26 százaléka él jelenleg is bérelt lakásban, 30 százalékuk már kipróbálta, 44 százalékuknak azonban sosem volt albérlete – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A többség – a megkérdezettek 63 százaléka – gyakorlatilag pénzkidobásnak tartja a lakásbérlést és mihamarabb saját otthonba menne. Mindössze 11 százalékuk tudja elképzelni az egész életét egy bérelt lakásban.

Nőtt a saját vagy részben saját tulajdonú lakásban élő fiatalok aránya az utóbbi évekhez képest: a 19-29 évesek 24 százaléka lakik ilyen ingatlanban, szemben a tavalyi 21, illetve a 2017-ben mért 16 százalékkal – derült ki a K&H ifjúsági indexének harmadik negyedéves felméréséből. A kutatás többek között a 19-29 éves korosztály lakhatásról alkotott véleményét és az albérleti díjakat vizsgálta.

A válaszadók 26 százaléka lakik jelenleg bérelt lakásban, bár a fővárosban és környékén élő fiataloknál már magasabb a lakást bérlők aránya, 35 százalékuk él ezzel a lehetőséggel. Az albérletesek fele másodmagával él egy háztartásban. A kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezett fiatalok 30 százaléka már lakott albérletben, 44 százalékuknak azonban nincs ilyen tapasztalata.

Önállóság havi 87 ezerért

Az érintett fiatalok átlagosan fejenként 87 ezer forintot fizetnek havonta a bérelt lakásért, ez 3,6 százalékkal magasabb a tavalyi összegnél. Az országon belül azonban óriásiak a különbségek: Budapesten 120 ezer forint megy el erre havonta átlagosan, vidéken viszont már 62 ezer forintból megoldható a bérlés. A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok 26 százaléka 50 ezer forintnál alacsonyabb összeget költ a bérlésre, 20 százalékuk viszont több mint 125 ezer forintnál többet fordít ugyanerre.

Pocsékolás?

Markáns eltérések láthatóak a lakásbérlés megítélésében a felmérés szerint: a megkérdezettek 63 százaléka szerint ez ugyanis egyszerű pénzkidobás és a lehető leggyorsabban saját lakásba kell költözni. Annak ellenére, hogy 20 százalék szerint a mai világban fontos a mobilitás, így sokszor célszerű bérelt lakásban élni, már kevesebben szeretnének akár életük végéig is bérleményben lakni. Mindössze 11 százalék – főleg a férfiak- tartja elképzelhetőnek, hogy az egész életét albérletben tölti és sosem vesz magának saját ingatlant.

56 százalék – és főleg a nők – úgy gondolja, hogy az ingatlan jelenleg az egyik legjobb befektetés és a jövőben is így marad. Érdekes, hogy a fiatalok 24 százaléka szerint az emberek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a saját lakásnak és feleslegesen nagy anyagi terhet vállalnak be emiatt.

K&H ifjúsági index

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági indexe, amely 2019 harmadik negyedévében +5 ponton állt. A kutatásban 300 fiatal vesz részt, az adatfelvétel 2019. augusztus 23. és szeptember 3. között történt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS