Csak semmi pánik, van még albérlet egyetemistáknak!

2019. 09. 16., 18:30

Szeptember elején az albérletek többsége már gazdára talált, ugyanakkor nem kell pánikba esnie azoknak az egyetemistáknak, akik lecsúsztak a jó ajánlatokról. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint a főbérlők ilyenkor igyekeznek a legmagasabb árat elkérni, de ha több diák összefog, akkor akár jól is járhatnak.

Ahogy kihirdették a felsőoktatási ponthatárokat, az egyetemisták megrohamozták az ingatlan bérbeadókat a nagyobb egyetemvárosokban és a legkedvezőbb lakásokra le is csaptak.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa úgy látja, ha valakinek nem volt társa, akivel bérelt volna, vagy esetleg túl drága bérleti díjú, nagyméretű ingatlanok maradtak már csak a piacon, a legjobb, amit tehet az, hogy összefog másokkal.

„Egy valakinek kézbe kell vennie az irányítást, vagyis a két-három ember közül valakinek a vállára kell vennie az ügyintézést. Többen nagyobb összegért kínált albérleteket is megnézhetnek, ahol már lényegesen kisebb a kereslet, így kisebb a verseny is” – magyarázta a szakértő.

Hozzátette azt is: a főbérlőnek fontos, hogy legyen, aki felelősséget vállal mindenért, aki egy személyben biztosítja a kaució letételét és a későbbi kapcsolattartást is.

„Ha valaki egy személyben fel tudja ezt vállalni, akkor jó bizniszt csinálhat, az ő munkája pénzt is érhet. Vegyük azt, hogy hárman kibérelnek egy 180 ezer forintos albérletet, aminek a két szobáját 70-70 ezerért kiadja, így már neki csak 40 ezret kell kifizetnie. Merni kell tárgyalni, ez az élet iskolája és jó kiindulási alap az egyetem utáni élethez” – mondta Gadanecz Zoltán.

Fontos a kereséskor, hogy mindig naprakésznek kell lenni. Minden fórumon keresni kell, sokan előszeretettel használják a közösségi médiát is erre a célra. A tulajdonosok is nagyobb biztonságban vannak, ha valakinek az ismerőse veszi ki az ingatlant, és nem egy ismeretlen. Így jobban járhat a bérlő is, mert alku alap lehet, hogy hosszútávon biztosított az albérleti díj fizetése, illetve a közös ismerős lévén van egy bizalmi viszony a felek között.

Gadanecz Zoltán szerint a főbérlők szeptemberben már próbálnak válogatni az érdeklődők között, hátha magasabb árat tudnak elérni, vagy kedvezőbb feltételeket tudnak találni. Ugyanakkor nem érdemes egy jó ajánlat mellett elmenni, mert a bérlőjelölt, a pénzével együtt tovább állhat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS