Albérlet helyett ingatlant vásárolnának a fiatalok

2021. 02. 08., 16:00

Az idei évben a felnőtt magyar lakosság ötöde tervezi ingatlan vásárlását, derült ki a Duna House és a Reacty Digital kutatásából. A leendő vásárlók közül sokan a legfiatalabb generáció tagjai, akik már megtalálták párjukat és élettárssal élnek, igaz, még gazdaságilag inaktívak. Ők átlagon felüli arányban élnek jelenleg albérletben, és piaci tapasztalatok alapján a legnagyobb részük ki tudja használni az Otthonteremtési program nyújtotta támogatásokat, kedvezményeket.

„Az első lakásvásárlók az elmúlt két évben egyre markánsabb szerepben voltak az ingatlanvásárlók között. A legújabb kutatásunk alapján ez tovább fog erősödni az idei évben, amelyhez nagyon jó támogatási lehetőségek közül tudnak választani.” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „Az első lakásvásárlóknál, a családot tervező fiataloknál különösen fontos a szakmai segítség ingatlan és pénzügyi termékek terén is, hiszen nincsen ezekben a folyamatokban tapasztalatuk, így könnyedén elveszhetnek a széles körű támogatások útvesztőjében. A felmérés adatai alapján ezt ők is érzik és így minden harmadik leendő vásárló tervezi is ezeknek a segítségeknek az igénybevételét.”

A felmérésben megkérdezett 18–59 évesek kétharmadának (63 százalék) van saját ingatlana. Minden ötödik (20 százalék) válaszadó ingatlan vásárlását tervezi 2021-ben, és a vásárlást tervezők bő ötöde (22 százalék) ezt lakáshitel, CSOK vagy Babaváró segítségével tervezi megtenni.

A vásárlást tervezők között többségben van a legfiatalabb korosztály (18–29 évesek), akik jellemzően az átlagosnál nagyobb arányban élnek albérletben. Érdekesség, hogy a felmérés alapján a vásárolni szándékozók nagyobb arányban vannak az eladni szándékozókhoz képest, a jelenleg is lakást kínáló vagy idén lakást eladni tervezők aránya 13 százalék, a közös metszet, azaz akik eladni és vásárolni is szeretnének 8 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS