Albérlet helyett ingatlant vásárolnának a fiatalok

2021. 02. 08., 16:00

Az idei évben a felnőtt magyar lakosság ötöde tervezi ingatlan vásárlását, derült ki a Duna House és a Reacty Digital kutatásából. A leendő vásárlók közül sokan a legfiatalabb generáció tagjai, akik már megtalálták párjukat és élettárssal élnek, igaz, még gazdaságilag inaktívak. Ők átlagon felüli arányban élnek jelenleg albérletben, és piaci tapasztalatok alapján a legnagyobb részük ki tudja használni az Otthonteremtési program nyújtotta támogatásokat, kedvezményeket.

„Az első lakásvásárlók az elmúlt két évben egyre markánsabb szerepben voltak az ingatlanvásárlók között. A legújabb kutatásunk alapján ez tovább fog erősödni az idei évben, amelyhez nagyon jó támogatási lehetőségek közül tudnak választani.” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „Az első lakásvásárlóknál, a családot tervező fiataloknál különösen fontos a szakmai segítség ingatlan és pénzügyi termékek terén is, hiszen nincsen ezekben a folyamatokban tapasztalatuk, így könnyedén elveszhetnek a széles körű támogatások útvesztőjében. A felmérés adatai alapján ezt ők is érzik és így minden harmadik leendő vásárló tervezi is ezeknek a segítségeknek az igénybevételét.”

A felmérésben megkérdezett 18–59 évesek kétharmadának (63 százalék) van saját ingatlana. Minden ötödik (20 százalék) válaszadó ingatlan vásárlását tervezi 2021-ben, és a vásárlást tervezők bő ötöde (22 százalék) ezt lakáshitel, CSOK vagy Babaváró segítségével tervezi megtenni.

A vásárlást tervezők között többségben van a legfiatalabb korosztály (18–29 évesek), akik jellemzően az átlagosnál nagyobb arányban élnek albérletben. Érdekesség, hogy a felmérés alapján a vásárolni szándékozók nagyobb arányban vannak az eladni szándékozókhoz képest, a jelenleg is lakást kínáló vagy idén lakást eladni tervezők aránya 13 százalék, a közös metszet, azaz akik eladni és vásárolni is szeretnének 8 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS