Nagyon nem mindegy: egy szobás albérletért 640 ezer vagy 75 ezer forint?

2022. 07. 22., 20:27

Európa egyetemvárosaiban legalább másfélszer többet kell fizetni az albérletért, mint Budapesten – közölte az Otthon Centrum pénteken.

Az ingatlanközvetítő összesítése szerint Budapesten 125 ezer forintba, vidéken 75 ezer forintba kerülnek havonta az egyszobás lakások.

Adataik szerint az egyetemisták általában ilyen albérletet keresnek, vagy többen vesznek ki egy nagyobb lakást. A kétszobások átlagos bérleti díja Budapest belvárosában 186 ezer forint, a külső kerületekben 143 ezer forintot, vidéken 98 ezer forint, míg egy háromszobásért ugyanebben a sorrendben 287 ezer forintot, 206 ezer forintot és 168 ezer forintot kell fizetni.

Európában hasonló összegért csak a horvát fővárosban találni kiadó lakást, Zágráb külső kerületeiben 150 ezer forintért már van albérlet.

Összesítésük szerint Bécsben, Pozsonyban és Ljubljanában körülbelül 200 ezer forint az induló ár, és ennél nem sokkal több a nyugat-európai országok kisebb egyetemi városaiban.

A fővárosok sokkal drágábbak, London a csúcstartó a 640 ezer forintnak megfelelő összeggel, amit az egyhálós apartmanokért kell fizetni a külvárosokban. Dublin alig olcsóbb, és Amszterdamban is 600 ezer forintnak megfelelő havi díjat kell fizetni a hasonló adottságú ingatlanokért. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 06., 16:40
Zöld jelzést ad a kormány a hazai villamosenergia-hálózat uniós forrásból történő fejlesztésének és lehetővé teszi új szélerőmű parkok létesítését – tájékoztatott az augusztus 6-i kormányülésen meghozott döntésről Kármán András pénzügyminiszter.
2026-08-07 15:20:00
A rákos daganat nem egyetlen ellenség: sokféle, eltérően működő sejtcsoportból áll. Ezek között már a diagnózis pillanatában ott rejtőzhetnek azok a sejtek is, amelyek ellenállhatnak a kezelésnek, és hónapokkal vagy évekkel később áttéteket indíthatnak el. Ezeket a kritikus sejtcsoportokat rendkívül nehéz idejében felismerni, pedig a legveszélyesebbek korai felismerése életet menthet. Ehhez kerültek egy nagy lépéssel közelebb szegedi kutatók, svájci és svéd partnerekkel.
2026-08-07 01:45:00
A 100 millió forint feletti ingatlanok iránti kereslet a főváros helyett egyre inkább az agglomeráció felé fordul. A Duna House első féléves tranzakciós adatai szerint ebben az ársávban Budapest részesedése egy év alatt 57-ről 48 százalékra csökkent, míg Pest vármegyéé 24-ről 33 százalékra nőtt.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS