Nagyon nem mindegy: egy szobás albérletért 640 ezer vagy 75 ezer forint?

2022. 07. 22., 20:27

Európa egyetemvárosaiban legalább másfélszer többet kell fizetni az albérletért, mint Budapesten – közölte az Otthon Centrum pénteken.

Az ingatlanközvetítő összesítése szerint Budapesten 125 ezer forintba, vidéken 75 ezer forintba kerülnek havonta az egyszobás lakások.

Adataik szerint az egyetemisták általában ilyen albérletet keresnek, vagy többen vesznek ki egy nagyobb lakást. A kétszobások átlagos bérleti díja Budapest belvárosában 186 ezer forint, a külső kerületekben 143 ezer forintot, vidéken 98 ezer forint, míg egy háromszobásért ugyanebben a sorrendben 287 ezer forintot, 206 ezer forintot és 168 ezer forintot kell fizetni.

Európában hasonló összegért csak a horvát fővárosban találni kiadó lakást, Zágráb külső kerületeiben 150 ezer forintért már van albérlet.

Összesítésük szerint Bécsben, Pozsonyban és Ljubljanában körülbelül 200 ezer forint az induló ár, és ennél nem sokkal több a nyugat-európai országok kisebb egyetemi városaiban.

A fővárosok sokkal drágábbak, London a csúcstartó a 640 ezer forintnak megfelelő összeggel, amit az egyhálós apartmanokért kell fizetni a külvárosokban. Dublin alig olcsóbb, és Amszterdamban is 600 ezer forintnak megfelelő havi díjat kell fizetni a hasonló adottságú ingatlanokért. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS