Vége a türelmi időnek az albérlet piacon

2021. 10. 29., 18:15

Míg tranzakciók tekintetében az ingatlanpiac már magához tért, sőt, újabb lendületet vett, addig a lakásbérlési adatok nem mutatnak fejlődést. A fogyasztói magatartás ezen a téren is átalakult, a bérleti szerződések fogalmazásánál például már nem számít vis maiornak a pandémia okozta bizonytalanság. Mindenki az őszi, egyetemi szemeszter kezdésével a diákok, az utazási korlátok feloldásával pedig a külföldiek érkezésétől várta a fellendülést, ez azonban elmaradt. De akkor mégis hol vannak, és mi várható így a szegmensben? A Duna House szakemberei szerint az árak stagnálása mellett van tér a további növekedésre a kínálati piacon.

„A tavalyi évhez képest 2-3 százalékos áremelkedést tapasztaltunk az albérletpiacon Budapest belvárosában, de az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy 2019-ről 2020-ra nagyságrendileg 30-50 százalékos volt a visszaesés” – mondta Kétszery Zsuzsanna, a Duna House Home Management üzletágának vezetője. „A hosszú távra kiadott ingatlanok esetében volt kisebb mértékű ez a csökkenés, – ebből a szempontból – a pandémia nagy vesztesei az Airbnb lakások tulajdonosai voltak, akik elvesztették bevételi forrásaikat, ezért inkább eladták befektetésüket, vagy tartós kiadásra váltottak át.”

A Budapest belvárosi albérletpiac két legfontosabb mozgatórugóját a külföldi turisták és diákok jelentették. Ez a két csoport a bérlők körülbelül 80 százalékát tette ki az elmúlt években, azonban a koronavírus okozta változások miatt szinte teljesen eltűntek a bérlők közül. Az albérletpiac újbóli fellendülését az idei egyetemi ponthatárok kihirdetésétől várták a bérbeadók, hiszen a 2021-es őszi szemeszter kapcsán inkább a jelenléti oktatásra rendezkedtek be az intézmények. Idén közel 76 ezren jutottak be az egyetemekre, főiskolákra, de az albérletekért folytatott roham elmaradt.

Ennek oka az lehet, hogy a bizonytalan egészségügyi helyzetet mérlegelve a diákok szívesebben maradtak otthon és vállalták a napi ingázást, esetleg inkább kollégiumba jelentkeztek vagy többen költöztek össze egy lakásba. Utóbbi két alternatíva azonban éppen ellentétes a megelőzéssel kapcsolatos logikával. A régi trend tehát nem tért vissza a főváros központi részén. Mindössze egy minimális emelkedést prognosztizáltak a szakemberek, de azt is inkább azok generálták, akik amúgy is tervezték a költözést, csak eredetileg későbbi időpontban, ám tartottak attól, hogy lecsúsznak egy jó lehetőségről az egyetemisták piaci megjelenése után.

És mi a helyzet a külföldiekkel? Szállingózva, de kezdenek visszatérni a piacra, roham viszont nem várható a Duna House Home Management vezetője szerint. A tavalyi adatokhoz viszonyítva jelenleg 10 százalékkal több a külföldi érdeklődő az albérletekre, de még így is maximum 5-10 százalékos részt képvisel csoportjuk a keresők körében. Az viszont kérdéses, hogy ha romlana az egészségügyi helyzet, akkor újra teljesen megáll-e a beutazásuk, illetve akik már itt vannak, maradnak-e.

Kétszery Zsuzsanna a bérleti díjakkal kapcsolatban kiemelte: „Városok és kerületek között is jelentős lehet az árkülönbség. Természetesen, ebben a tekintetben is a főváros a legdrágább az átlagos, havi 150.000-165.000 forintos bérleti díjakkal. Az egyetemistáknak megfelelő belvárosi stúdiólakások – minőség függvényében – azonban már havi 80-110 ezer forintért is kivehetők, az egyhálószobás ingatlanok kezdő bérleti ára pedig 110-140 ezer forint között mozog, és nagyságrendileg 30 ezer forinttal nő szobánként nagyobb lakás esetén. Adataink szerint a legtöbb, hallgatói élettől vibráló nagyvárosban átlagosan 100-135 ezer Ft között vannak a költségek havonta. A kínálathangsúlyos albérletpiacon van tér a növekedésre, van miből válogatniuk az érdeklődőknek. Várakozásaink szerint azonban nagyobb mozgás már nem lesz az árakban, a jelenlegi helyzet stabilizálódhat és kitarthat a következő időszakra."

Bár statisztikailag nem lehet új trendekre következtetni az albérletpiacon, az egyértelműen látszik, hogy a fogyasztói magatartás a bérbeadók és a bérlők körében is átalakult. Míg tavaly, a pandémia okozta bizonytalan helyzetre tekintettel a lakástulajdonosok hajlandóak voltak kompromisszumot kötni, például ami a rugalmas felmondási időt vagy a kaució-visszafizetést illeti abban az esetben, ha a bérlő nem tudná tovább fizetni a bérleti díjakat.

Mára viszont a „türelmi időnek” vége, a járványügyi helyzet többé nem számít vis maiornak, és így a bérbeadók sem változtatnak a szerződési feltételeken. Sőt, a felek egyre inkább ragaszkodnak a közjegyzői okirathoz, hogy egy esetleg vitás helyzetben könnyebben tudják érvényesíteni a szerződésben foglaltakat. Emellett a korábban többnyire euróban fizetett bérleti díjakat most már 98 százalékban forintban egyenlítik ki – egyrészt a forint-euró árfolyamingadozás miatt, másrészt pedig szinte mindenki hazai valutában kapja fizetését.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS