Kivárnak az ingatlanok eladásával Romániában

2020. 05. 18., 10:00

Úgy tűnik, hogy az ingatlanpiac nagyon lassan reagál a gazdasági válságra Romániában: bár az emberek vennének lakásokat, a tulajdonosok ragaszkodnak a régi árakhoz, és nem adják el ingatlanjaikat.

„Kolozsvári szinten az a tapasztalatom, hogy eladás tekintetében mindenki kivár. Nincsenek tranzakciók, és bár az emberek vennének ingatlanokat, a tulajdonosok ragaszkodnak a régi árakhoz” – mondta a Krónikának Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő cég tulajdonosa.

Az eladók közül senki nem enged, még 10–20 százalékot sem, így gyakorlatilag semmit nem adnak el. Létezik egy közhiedelem, hogy az árak esni fognak. Az ingatlanközvetítő cég tulajdonosa. szerint mivel minden nagyon bizonytalan, aki most egy hónapnál többre tervez előre ingatlanügyben, az meggondolatlan.

Az albérletekről szólva Bónis Endre kifejtette, mostanra kezd beindulni a piac. Az egyetemisták jó része hazaköltözött a járvány idejére, mivel az oktatás online folyik, de az albérleteket általában nem mondták fel. Van kereslet a kiadó lakásokra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS