A drágább albérletre is lecsapnak az egyetemisták Erdélyben

2022. 09. 09., 17:17

Az egyetemisták többségének Romániában is a szülők fizetik a lakbért. A legtöbben havonta 200 eurónyi lejt szánnak a lakhatásra.

Az egyetemisták többsége garzonlakást bérelne. Az 5 ezer megkérdezett egyetemista közül 44 százalék egyszobás lakás iránt érdeklődik, 38 százalék keres kétszobást, a többiek pedig ennél nagyobbat – írja a Krónika.

Az albérlet kiválasztásánál a következő szempontok alapján döntenek: a rendelkezésre álló pénzkeret; mennyire van közel az egyetemhez; az intimitásra való igény; a közszállítás hozzáférhetősége; a kényelem, a felszereltség és a tisztaság.

Az egyetemisták 81 százalék a nagyobb kényelemért költözne albérletbe. A többség esetében a szülők fizetik a bérleti díjat, 21 százalék saját fizetésből bérel lakást, míg 6 százalék ösztöndíjból. 41 százalék maximum havi 200 eurót szán lakhatásra, 34 százalék esetében a keret 200–300 euró, és mindössze 10 százalék tudna kifizetni 300 eurónál magasabb bérleti díjat.

Marosvásárhelyen az ingatlanügynökségek honlapjain több tucat bérbe vehető egy- és kétszobás lakás van az orvosi és gyógyszerészeti egyetem környékén, de a Tudor lakónegyedben és a Kövesdombon is.

250 euró alatt nem lehet kétszobás lakást találni, és az sem ritka, hogy havi 490 eurót kérnek el az orvosi egyetem közelében levő modern luxuslakásért. Az elmúlt két évben nagyon sok lakás maradt üresen az online oktatásra való áttérés miatt. Így idén az árak 10–15 százalékkal magasabbak, mint a járvány kezdetén voltak. Az orvosi egyetem környékén levő lakások bérleti díja 50–70 euróval többe kerül.

(Fotó: Jakab Mónika)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS