2024 első negyedévében 2500 darab új internetes elfogadóhely jött létre, az összes átutalásnak pedig a 78,1 százalékát indították internet- vagy mobilbankon keresztül; a kártyás vásárlások száma 11,5, százalékkal nőtt éves összevetésben, a fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések száma 28,5 százalékkal meghaladta az előző negyedévit – tájékoztatott az MNB.
2024 első negyedévben folytatódott a pénzforgalmi infrastruktúra fokozatos bővülése. A fizetési számlák száma 0,2 százalékkal bővült, azonban megállt a devizaszámlák előző negyedévekben megfigyelhető növekedése. Folyamatosan növekszik a számlák használata is, a negyedév során már a lakossági számlák 35 százalékáról indítottak mobilbanki alkalmazásból átutalást és 46 százalékáról indítottak azonnali fizetést az ügyfelek – olvasható a jegybank pénzforgalmi jelentésében.
Tovább bővült az elektronikus elfogadói hálózat is, különösen az internetes elfogadóhelyek. Míg a fizikai elfogadóhelyek és az ezeken üzemelő POS terminálok száma 0,8, illetve 0,9 százalékkal bővült, addig az internetes elfogadóhelyek száma egy negyedév alatt további 5 százalékkal, mintegy 2500 elfogadóhellyel növekedett.
2023 első negyedévéhez képest a forint átutalások száma 3,2 százalékkal nőtt, miközben értéke 4,5 százalékkal csökkent, azaz egyre népszerűbb az átutalások használata kis összegű tranzakcióknál. A negyedév során az összes egyedi átutalás 78,1 százalékát indították internet- vagy mobilbankon keresztül. Tovább növekedett az azonnali utalások részaránya. 2023 első negyedévéhez képest az azonnali utalások darabszáma 5,9 százalékkal, összértéke pedig 19,8 százalékkal nőtt.
Bár szezonalitás miatt az előző negyedévhez képest csökkent a fizetési kártyás vásárlások száma és értéke, az előző év első negyedévhez képest így is jelentős a növekedés, 11,5, illetve 10,7 százalék. Ennél is nagyobb mértékben növekedett a hazai kibocsátású kártyák külföldi vásárlási használata, darabszámban 22,5, értékben 25,9 százalékkal.
A készpénzfelvételi tranzakciók (fizetési kártyás és pénztári tranzakciókat is figyelembe véve) száma 2,7 értéke pedig 6,2 százalékkal csökkent 2023 első negyedévéhez képest, míg a készpénz befizetések száma 1,9 százalékkal növekedett értéke pedig 6,4 százalékkal csökkent.
A Magyarországon kibocsátott fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések száma 28,5 százalékkal növekedett előző negyedévhez képest, összértékük pedig 15,8 százalékkal volt magasabb. Az ezekhez kapcsolódóan leírt kár 20,2 százalékkal nőtt, az összesen 1,8 milliárd forint kár 70,3 százalékát, nagyjából 1,3 milliárd forintot kellett az ügyfeleknek viselniük. A csalási esetek nagy része továbbra is adathalászathoz és pszichológiai manipulációhoz kapcsolódik.
A nem kártyás forgalomban történt sikeres visszaélések darabszáma 23,1 százalékkal növekedett, ezek összértékét azonban nagymértékben torzítja egy nagy értékű vállalati visszaélési esemény, mellyel együtt a sikeres visszaélések összértéke 13,3 milliárd forint, az ezekhez kapcsolódó leírt kár pedig 11,6 milliárd forint volt. A háztartási szektorban viszont a sikeres visszaélések összértéke csak 5,4 százalékkal növekedett előző negyedévhez képest, így 5,4 milliárd forint volt. Ezeknél a visszaéléseknél is jellemző visszaélési módszer az adathalászat és a pszichológiai manipuláció, de jelentős részt képviselnek az ügyfelek jelszavainak megszerzésével, vagy távoli hozzáférést lehetővé tévő program telepítésével, az ügyfél mobil- vagy netbankjához közvetlen hozzáféréssel elkövetett csalások is. A visszaélések megelőzésére továbbra is kiemelten fontos mind a bankok által alkalmazott visszaélés megelőző eszközök folyamatos fejlesztése, mind az elővigyázatosság ügyfél oldalon is.
2024 első negyedévében a hazai pénzforgalmi szolgáltatók pénzforgalmi bevételei 7,3 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakánál. Az összbevételen belül a tranzakciószámmal arányos díjak 14,5 százalékot, a tranzakciók értékével arányos díjak pedig 56,6 százalékot tettek ki. A fizetési kártya elfogadáshoz kapcsolódó bevételek összesen 25,7 milliárd forintot tettek ki, ami 10,5 százalékos növekedést jelent éves alapon.
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.