Árcsökkenésre számítanak az ingatlanközvetítők az albérletpiacon

2020. 07. 09., 14:20

Árcsökkenést eredményezhet az albérletpiacon a rövid távú lakáskiadás korlátozása.

Sajtóértesülések szerint a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs elfogadta azt a javaslatot, ami korlátozná a rövid távú lakáskiadást, eszerint 120 vendégéjszakában korlátoznák éves szinten a lakások rövid távú kiadásának lehetőségét. Idén pedig október és december vége között 30 napos korlátot vezetnének be.

A Duna House becslése szerint az intézkedés Budapesten 10-15 ezer lakást érinthet a 900 ezerből. Az albérleti árak az idegenforgalom visszaesése miatt már eddig is jelentős mértékben csökkentek, megkönnyítve a bérlők helyzetét. Várakozásuk szerint idővel az ingatlanok ára is mérséklődhet, mivel a rövid távú kiadásra szánt ingatlanokat a tulajdonosok egy része valószínűleg eladja. A nagyobb kínálat miatt akár 7 százalékkal is eshetnek az árak Budapest belvárosában - tették hozzá.

A Duna House kedvezőtlen következményekre is számít a kiadási lehetőségek korlátozásával. Sok lakás felújítása elmaradhat, ha nem hasznosulhatnak albérletként, és az sem zárható ki, hogy az albérletpiac egy része a szürke- és a feketegazdaságot fogja gyarapítani - olvasható az elemzésben.

Az ingatlan.com elemzése szerint az árak csökkenéséhez vezet az is, hogy a rozsdaövezetekben építendő bérlakásokat áfamentesen adhatják majd bérbe a vállalkozók. Az albérletpiacon megjelenhetnek a hibrid lakások, vagyis a tulajdonosok rövid és hosszú távra is kiadhatják ugyanazt az ingatlant. Az év nagy részében például diákok lehetnek az albérlők, akiknek a helyét a nyári hónapokban turisták vehetik át.

A lakásárak csökkenésével az ingatlan.com is számol. Különösen jövőre várnak jelentős áresést a járvány gazdasági utóhatásai és a hitelmoratórium megszűnése miatt. A lakáskiadás korlátozása a befektetők érdeklődését is visszaveti, tehát a kereslet mérséklődése is hozzájárulhat az árak csökkenéséhez.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint az új szabályozás bevezetése a mostanra kialakult helyzet konzerválása felé mutat, jóval kevesebb tulajdonosnak éri majd meg a rövidebb szezonális bérbeadás.

Az Otthon Centrum saját adatain alapuló felmérése szerint 2020 második negyedévében a Budapesten bérbe adott lakások átlagos egy négyzetméterre vetített havi bérleti díja 3030 forint volt, 13,5 százalékkal kevesebb 2019 negyedik negyedévéhez képest. Ugyanakkor a belvárosi albérleti átlagárnál jellemzően harmadával-negyedével olcsóbb külső kerületekben fél év alatt akár 15-24 százalékkal is megnőtt a bérleti díj, míg a rövid távú bérbeadás népszerű célterületein, a VI., VII., VIII. kerületben több mint 10 százalékkal csökkent.

A jelentősebb albérleti piaccal rendelkező vidéki nagyvárosokban szinte nem volt változás az elmúlt időszakban, ami jól mutatja, hogy a rövid távú kiadás elsősorban a fővárosi ingatlanpiacon meghatározó. A jó minőségű airbnb lakások megjelenése az albérletpiacon nemcsak a bérleti díjakat mérsékelte, de a megszokottnál jóval igényesebb, berendezett lakásokkal bővítette a kínálatot, ami várhatóan a hosszú távra bérbeadott lakások átlagos minőségére is hatással lesz. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS