Nagy a bizonytalanság az albérletpiacon Erdélyben

2021. 09. 24., 14:00

Továbbra is a koronavírus-világjárvány alakítja a nagyobb egyetemi központoknak számító erdélyi városok albérletpiacát. Nagy a bizonytalanság a kiszámíthatatlanság miatt, hiszen sokan nem tudják, mit tegyenek, kockáztassanak-e a lakásbérléssel, vagy előbb-utóbb úgyis az online térbe kényszerül az oktatás, ismét a szülői házból hallgathatják az előadásokat, amiért nem érdemes most lakást foglalni.

Bár akad, ahol már el is kezdődött vagy küszöbön áll a 2021–2022-es egyetemi tanév, a kolozsvári albérletek piacán az elmúlt időszakhoz képest egyelőre nem érzékelhető túl sok változás – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője, akit a Krónika kérdezett.

„Mint minden iskolakezdési periódusban, olyan szintű kereslet zúdult a piacra, hogy a bérlők bármennyit hajlandóak fizetni: a tulajdonos szinte bármekkora összeget elkérhet az adott ingatlanért.”

A piacot a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság jellemzi, a vásárló azt reméli, hogy megveszi az egyre csillagászatibb áron eladásra kínált ingatlant, és ki tudja adni, az online világ azonban ezt teljesen felborította.

„A béreknek ugyan követniük kellene az ingatlanok értékét, lényeges növekedés mégsem érzékelhető, mivel a járványhelyzet teljesen kiszámíthatatlanná tette a több tízezer egyetemista visszaköltözését a kincses városba. Ebben a bizonytalan időszakban a bérbeadók egyéves szerződésnél rövidebbről nem akarnak tárgyalni, a bérlők viszont rövid távban gondolkodnak” – mondta Bónis Endre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS