Európai Bíróság: egyértelműen jelezni kell, ha egy kattintás fizetési kötelezettséget von maga után

2024. 05. 30., 19:10

Online rendelés esetén a megrendelés gombnak vagy hasonló funkciónak egyértelműen jeleznie kell, hogy az arra történő kattintással a fogyasztó fizetés teljesítésére vállal kötelezettséget – mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága.

„Az ügy” és a jogvita

Németországban egy olyan lakás bérlője, amelynek havi bérleti díja meghaladta a nemzeti jog által megengedett lakbérplafont, egy követeléskezelő vállalkozástól a túlfizetett bérleti díjak bérbeadóktól való visszakövetelését kérte. A fogyasztó ezt a megrendelést e szolgáltató internetes oldalán keresztül tette meg. Mielőtt a megrendelés gombra kattintott, kipipálta a megfelelő négyzetet az általános feltételek elfogadása érdekében. Ez utóbbiak szerint a bérlőknek a megtakarított éves bérleti díj egyharmadának megfelelő díjazást kell fizetniük, ha a szolgáltatónak a jogaik érvényesítésére irányuló kísérletei sikeresek – vázolja a „tényállást” a Bíróság közleménye.

A szolgáltató és a bérbeadók közötti, ezt követő jogvitában a bérbeadók arra hivatkoznak, hogy a bérlő nem bízta meg érvényesen a szolgáltatót. A megrendelés gomb ugyanis nem tartalmazta a fogyasztók jogairól szóló irányelvben előírt, „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” (vagy ennek megfelelő) feliratot. Ezzel kapcsolatban az a kérdés merül fel, hogy e követelményt akkor is alkalmazni kell-e, ha a bérlő fizetési kötelezettsége nem kizárólag a megrendeléssel keletkezik, hanem a jogainak sikeres érvényesítésére is szükség van. Az e jogvitában eljáró német bíróság ebben a tekintetben intézett kérdést a Bírósághoz.

Az ítélet

A Bíróság megállapította, hogy a kereskedő az irányelv követelményeinek megfelelően köteles a fogyasztót – az interneten történő megrendelés megtétele előtt – tájékoztatni arról, hogy e megrendeléssel fizetés teljesítésére vállal kötelezettséget. A kereskedő e kötelezettsége attól függetlenül fennáll, hogy a fogyasztó fizetési kötelezettsége feltétlen-e, vagy ez utóbbi csak valamely feltétel későbbi teljesülését követően köteles a kereskedőnek fizetni. Ha a kereskedő nem tartotta be a tájékoztatási kötelezettségét, a megrendelés a fogyasztót nem köti. Nincs azonban akadálya annak, hogy a fogyasztó megerősítse a megrendelését.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS