Nagyot drágult a vidéki bérlakáspiac

2023. 07. 03., 15:23

Jelentős áremelkedést mért a vidéki bérlakáspiacon az Otthon Centrum, egy év alatt 38 százalékkal nőtt az átlagos havi bérleti díj. A fővárosi kerületek némelyikében már csökkentek a díjak, de a budapesti árszínt még mindig meghaladja a vidéki tarifát.

„A fővárosban a téglalakások átlagos havi bérleti díja 227 ezer forintra nőtt idén” – ismertette az Otthon Centrum (OC) bérlakáspiacot érintő felmérésének egyik megállapítását Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, ez az érték 10 százalékkal múlja felül a tavalyi éves átlagot. A legnagyobb vidéki városokban ennél alacsonyabb az árszint, átlagosan 174 ezer forintért lehetett bérlakáshoz jutni az idei év első öt és fél hónapjában. „Ez az árszint azonban a tavalyinál 38 százalékkal magasabb, ami markáns emelkedést mutat” – jegyezte meg a szakember, aki arról is beszámolt, hogy a vidéki városokban Budapestnél is nagyobb mértékben drágultak a bérleti díjak, s ebben az összetételhatásnak is szerepe van.

Az idei bérbeadások alapján a fővárosban a VI. kerület a legdrágább átlagosan 317 ezer forintos havi díjjal, amelyet a II. kerület 305 ezer, az I. kerület 300 ezer és az V. kerület 283 ezer forinttal követ. A többi budai és belvárosi kerületben 200 ezer forint körül alakult az átlagos havi bérleti díj. A III. kerületben 216 ezer, a XI. és XIII. kerületben 230 ezer forint az átlagérték. Ennél kedvezőbb, 190 ezer forintos az árszint a VII. és VIII. kerületekben, míg a pesti külső városrészekben 170 ezer forint az átlag.

A legtöbb kerületben nőtt a bérleti díj, jellemzően 5 és 20 százalék között, azonban a III. és a VII. kerületekben már 5 és 10 százalékos árcsökkenést mért az OC. A fővárosban az egyszobás lakásokért átlagosan 145 ezer forintot kértek, míg a kétszobásokért 214 ezer, a háromszobásokért 293 ezer forintot. „Minél nagyobb a bérlakás, annál nagyobb a területi árdifferencia a fővárosban” – árnyalta az árakat a szakember. Az egyszobás lakások között még nincs számottevő különbség Budapesten, a belvárosban és Budán 150 ezer az átlag, míg a külső kerületekben 130 ezer forint a bérleti díj átlaga. A kétszobás lakások esetében a belvárosban már 230 ezer, Budán 220 ezer, külső Pesten 165 ezer forintos havi bérleti díj a mértékadó. A háromszobásoknál Budán 315 ezer, a belvárosban 295 ezer, a külső pesti kerületekben 213 ezer forintos bérleti díjjal kell számolni idén.

A vidéki megyei jogú városok esetében Győr és Székesfehérvár elhúzott a többi várostól, mivel a havi átlagos bérleti díj megközelítette a 200 ezer forintot. Ezzel szemben Szegeden, Kecskeméten és Debrecenben még mindig 140 ezer forintot kértek a tulajdonosok egy hónapra. Az egyszobásokért átlagosan 120 ezer, a kétszobásokért 145 ezer, háromszobásokért 215 ezer forintot kell fizetniük az albérlőknek.

A panellakásokat Budapesten és a vidéki városokban egyaránt olcsóbban lehet bérelni, és minél nagyobb lakásról van szó, annál kedvezőbb az ár a téglalakásokhoz viszonyítva. A panellakások bérleti díja a belvárosban és Budán átlagosan 175 ezer, a külső pesti kerületekben 145 ezer, míg a megyeszékhelyeken 113 ezer forint. Paneleknél azonban fontos megjegyezni, hogy a garzonok esetében a házgyári lakások még alig olcsóbbak a téglából épült garzonoknál, de a két- és különösen a háromszobás lakások már kedvezőbb bérleti díjjal kerülnek a piacra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 14., 17:05
Július 14-től pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére; a Magyar Falu Program keretében, a Jedlik Ányos Energetikai Program forrásaiból összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
2025. 07. 14., 18:25
Már akadt vállalkozás, amely élt a július elején megnyílt lehetőséggel és sikeresen lekerült az alkalmazottjukat bejelentés nélkül foglalkoztatók listájáról, így mentesülve a listával járó súlyos szankciók alól.
2025-07-14 18:40:00
A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.
2025-07-13 21:30:00
Az EPR alá tartozó gyártóknak, illetve első belföldi forgalomba hozóknak 2025. július 20-ig kell teljesíteniük az előző negyedévre vonatkozó mennyiségi adatszolgáltatási kötelezettségüket az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren keresztül – hívja fel a figyelmet a MOHU.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS