Nagyot drágult a vidéki bérlakáspiac

2023. 07. 03., 15:23

Jelentős áremelkedést mért a vidéki bérlakáspiacon az Otthon Centrum, egy év alatt 38 százalékkal nőtt az átlagos havi bérleti díj. A fővárosi kerületek némelyikében már csökkentek a díjak, de a budapesti árszínt még mindig meghaladja a vidéki tarifát.

„A fővárosban a téglalakások átlagos havi bérleti díja 227 ezer forintra nőtt idén” – ismertette az Otthon Centrum (OC) bérlakáspiacot érintő felmérésének egyik megállapítását Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, ez az érték 10 százalékkal múlja felül a tavalyi éves átlagot. A legnagyobb vidéki városokban ennél alacsonyabb az árszint, átlagosan 174 ezer forintért lehetett bérlakáshoz jutni az idei év első öt és fél hónapjában. „Ez az árszint azonban a tavalyinál 38 százalékkal magasabb, ami markáns emelkedést mutat” – jegyezte meg a szakember, aki arról is beszámolt, hogy a vidéki városokban Budapestnél is nagyobb mértékben drágultak a bérleti díjak, s ebben az összetételhatásnak is szerepe van.

Az idei bérbeadások alapján a fővárosban a VI. kerület a legdrágább átlagosan 317 ezer forintos havi díjjal, amelyet a II. kerület 305 ezer, az I. kerület 300 ezer és az V. kerület 283 ezer forinttal követ. A többi budai és belvárosi kerületben 200 ezer forint körül alakult az átlagos havi bérleti díj. A III. kerületben 216 ezer, a XI. és XIII. kerületben 230 ezer forint az átlagérték. Ennél kedvezőbb, 190 ezer forintos az árszint a VII. és VIII. kerületekben, míg a pesti külső városrészekben 170 ezer forint az átlag.

A legtöbb kerületben nőtt a bérleti díj, jellemzően 5 és 20 százalék között, azonban a III. és a VII. kerületekben már 5 és 10 százalékos árcsökkenést mért az OC. A fővárosban az egyszobás lakásokért átlagosan 145 ezer forintot kértek, míg a kétszobásokért 214 ezer, a háromszobásokért 293 ezer forintot. „Minél nagyobb a bérlakás, annál nagyobb a területi árdifferencia a fővárosban” – árnyalta az árakat a szakember. Az egyszobás lakások között még nincs számottevő különbség Budapesten, a belvárosban és Budán 150 ezer az átlag, míg a külső kerületekben 130 ezer forint a bérleti díj átlaga. A kétszobás lakások esetében a belvárosban már 230 ezer, Budán 220 ezer, külső Pesten 165 ezer forintos havi bérleti díj a mértékadó. A háromszobásoknál Budán 315 ezer, a belvárosban 295 ezer, a külső pesti kerületekben 213 ezer forintos bérleti díjjal kell számolni idén.

A vidéki megyei jogú városok esetében Győr és Székesfehérvár elhúzott a többi várostól, mivel a havi átlagos bérleti díj megközelítette a 200 ezer forintot. Ezzel szemben Szegeden, Kecskeméten és Debrecenben még mindig 140 ezer forintot kértek a tulajdonosok egy hónapra. Az egyszobásokért átlagosan 120 ezer, a kétszobásokért 145 ezer, háromszobásokért 215 ezer forintot kell fizetniük az albérlőknek.

A panellakásokat Budapesten és a vidéki városokban egyaránt olcsóbban lehet bérelni, és minél nagyobb lakásról van szó, annál kedvezőbb az ár a téglalakásokhoz viszonyítva. A panellakások bérleti díja a belvárosban és Budán átlagosan 175 ezer, a külső pesti kerületekben 145 ezer, míg a megyeszékhelyeken 113 ezer forint. Paneleknél azonban fontos megjegyezni, hogy a garzonok esetében a házgyári lakások még alig olcsóbbak a téglából épült garzonoknál, de a két- és különösen a háromszobás lakások már kedvezőbb bérleti díjjal kerülnek a piacra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 11:20
Mennyit ér egy cég, amelynek nincs tőzsdei árfolyama? Számít-e, hogy valaki irányítja a vállalkozást, vagy csak kisebbségi tulajdonos? És melyik pillanatban mennyit ér a vagyon? A kérdéseket Zsombéki András, a BDO cégértékelési üzletágának vezetője veszi sorra.
2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.
2026-10-10 05:30:49
A kereskedelemben 2030-ig nemcsak a technológiák és a munkakörök változnak meg, hanem az eredményes munkavégzéshez szükséges készségek is. A digitális tudás, az adatok értelmezése és a mesterséges intelligencia használata mellett felértékelődik az ügyfélkapcsolat, a problémamegoldás, az alkalmazkodás és a folyamatos tanulás képessége.
2026-10-09 14:10:00
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.
2026-10-09 07:15:34
A kritikus nyersanyagokba irányuló beruházások 9 százalékkal estek vissza, miközben az ellátási láncok koncentrációja továbbra is magas. A stratégiai ásványok kérdése ma már nem pusztán iparpolitikai ügy: az energia, az autóipar, az akkumulátorgyártás, a technológia és a beruházások jövőjét is érinti. Erről egyeztettek a világ vezető gazdasági és üzleti szereplői az OECD párizsi székházában rendezett, a francia G7-elnökséghez kapcsolódó hivatalos B7–Business at OECD fórumon a VOSZ részvételével.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS