Budapest belvárosa pörgeti az albérletpiacot

2024. 03. 19., 19:10

A lakást bérlők egyharmada harminc év alatti, akiknél az első számú preferencia a belvárosi élet. Ezzel szemben az életkor előrehaladtával többen választják az agglomerációt bérlés esetén is. A külföldi bérlők drágábban bérelnek – mutatta ki az Otthon Centrum.

Az elmúlt hat hónapban az Otthon Centrum közreműködésével ingatlant bérlők 34,6 százaléka volt 30 év alatti, s az életkor előrehaladtával egyenes arányban csökken az idősebb generációk jelenléte a bérlakáspiacon, derült ki az Otthon Centrum elemzéséből. A legtöbben Budapest belvárosában béreltek lakást, az összes bérlő 25 százaléka választotta ezt a városrészt.

Némi meglepetésre a belvárost nem a főváros egyéb kerületei, hanem a megyei jogú városok követik 20 százalékkal, míg Budát 16,5, a külső pesti kerületeket pedig a bérlők 10,5 százaléka preferálja. A községekben továbbra sem jellemző az ingatlanbérlés, a kisebb városok esetében pedig a 10 százalék alatti érték az irányadó.

A legfiatalabb korosztály harmada Budapest belvárosát választja, és a generáció 21,7 százalékos aránya a megyei jogú városokban is magas, ahogy a budai kerületekben szintúgy jelentős a korcsoport 16,7 százalékos részesedése. Az idősebb korosztályok sem tértek el jelentősen ettől a mintától, de számukra kevésbé bizonyult markánsnak a belváros, körükben magasabb az agglomerációban bérlők aránya.

Az ingatlantípusok között nincs ilyen generációs különbség a fiatalok és az idősebbek között, a bérlők 68,8 százaléka a téglalakást preferálta, míg panelt az összes bérlő mindössze 14,3 százaléka, házat 12 százaléka, új építésű lakást pedig 4,9 százaléka választotta. A fiatalok aránya a téglalakást választók között a legmagasabb (78,3 százalék), a 40-49 évesek körében a legalacsonyabb (51,9 százalék). A negyvenes éveiben járók negyede panellakást bérelt.

A nemi arányok terén 51,9 százalékkal minimális női túlsúly van a bérlakáspiacon, azonban a korcsoportok arányait tekintve akadnak érdekességek. A nők aránya ugyanis a 18-29 éves korosztály és 40-49 éves korosztály esetében is kiemelkedő, 60 százalékos. Ezzel ellentétben a 60 évnél idősebb bérlők 61,5 százaléka volt férfi, vagyis ebben az életszakaszban jellemzően megfordul a trend. A lakásvásárlások esetében ezzel pont ellentétes folyamatokat tapasztalt az OC, a korai életszakaszban a férfiak aránya magasabb, míg idősebb korban már női többlet figyelhető meg.

Az Otthon Centrum által közvetített ingatlan-kiadások esetében az összes bérlő mindössze 4,2 százaléka volt külföldi állampolgár az utóbbi hat hónapban. Az elemzésből az is kiderül, hogy a külföldiek közül kétszer annyian bérelnek ingatlant, mint amennyien vásárolnak. A legtöbb bérlő orosznak vallotta magát (29,4 százalék), míg a második legnépesebb bérlő csoport az irániak (17,6 százalék), akiket az ukránok és az egyiptomiak követnek (11,8 százalék). De akadt osztrák, portugál, lengyel, dél-koreai és izraeli állampolgárságú is a bérlők között.

A külföldi bérlők jelentősen drágább ingatlanokat kedvelnek, átlagosan 313 ezer forintért béreltek ingatlant az utóbbi hat hónapban, ami pontosan százezer forinttal magasabb a magyar átlagnál. Ugyancsak különbség, hogy szinte kizárólag téglalakás érdekli őket, ám ez azzal is összefügg, hogy döntően a belvárosban, esetleg a budai kerületekben gondolkoznak, a fővároson kívül csak eseti bérlések fordultak elő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS