Már nem tartja kidobott pénznek az albérletet a fiatalok többsége

Már nem tartja kidobott pénznek az albérletet a fiatalok többsége
2022. 11. 25., 11:19

Kisebbségbe kerültek azok a fiatalok, akik pénzkidobásnak tartják a lakásbérlést. A K&H ifjúsági index szerint 2022 harmadik negyedévében a 19-29 évesek 49 százaléka volt ezen a véleményen, szemben az egy és két évvel korábbi 54 és 67 százalékos aránnyal. Közben pedig jelentősen – a korábbi 8-17 százalékról –, 20 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik az egész életüket el tudják képzelni albérletben, ahelyett, hogy saját lakást vásárolnának.

Máshogy vélekednek a lakásbérlésről a fiatalok a K&H ifjúsági index szerint, amely reprezentatív kutatás alapján mutatja be, milyen az albérletek megítélése a 19-29 éves fiatalok körében.

A legjelentősebb változás a korábbi felmérések eredményeihez képest az, hogy az idei harmadik negyedévben az érintettek kevesebb mint fele, 49 százaléka volt azon a véleményen, hogy bérelt lakásban élni pénzkidobás, inkább saját lakásba kellene minél hamarabb költözni.

Egy évvel korábban még többségben volt ez az álláspont, akkor 54 százalékuk mondta ezt, két évvel korábban – 2020 harmadik negyedévében – pedig kétharmados többségben voltak, 67 százalékuk tartotta „pocsékolásnak” a lakásbérlést.

Ezzel a jelentős, fordulatnak mondható változással összhangban van a lakásbérléssel összefüggő több vélemény is. A megkérdezett fiatalok ötöde, azaz 20 százaléka most már el tudja képzelni, hogy egész életében albérletben lakjon, szemben a korábbi három évben mért 8-17 százalékos aránnyal.

„A mai modern világban felértékelődött a mobilitás, sokszor célszerűbb bérelt lakásban élni, mert a saját lakás inkább kötöttség” – ezt a véleményt a fiatalok 20 százaléka osztotta a kutatás szerint, ami nem jelent komolyabb változást az előző három évben mért 15-21 százaléknál. Egyben jelzi azt is, hogy minden ötödik fiatal számára a rugalmasság, másként fogalmazva a mobilitás fontos tényező. Továbbra is sokan tartják most és hosszabb távon is befektetésnek az ingatlant. A válaszadók 45 százaléka mondta ezt, az előző három évben 50-56 százalékos volt az arányuk.

Fontos megemlíteni azt is, hogy bár az albérletek megítélése javult a fiatalok körében, a korábbi időszakhoz képest nőtt azoknak a jelenleg a szüleikkel élő fiataloknak az aránya, akik egyelőre nem tudják, mikor költöznek el tőlük, ez pedig részben a mostani, az eddiginél kedvezőtlenebb gazdasági környezettel magyarázható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS