Egyre több a kiadó albérlet: július vége óta nem emelkedtek a díjak az egyetemi városokban

2019. 08. 23., 17:37

Budapesten és más egyetemi városokban (Debrecenben, Pécsen, Győrben és Miskolcon) az albérletpiacon a bérleti árak elérték a felső határt: az Ingatlan.com szerint július vége és augusztus vége között nem emelkedett a kiadó lakások bérleti díja.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a kínálat növekedésével indokolta az áremelkedés megtorpanását: a magánszemélyek által kínált albérletek száma ugyanis 39–80 százalékkal nőtt egy hónap alatt.

Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten augusztus végén a kiadó lakások átlagos havi bérleti díja 160 ezer forint volt, annyi, mint a szezon elején, és 6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A panellakásokért augusztus végén 145 ezer forintot, a téglaépítésű lakásokért pedig 165 ezer forintot kértek a tulajdonosok.

Debrecenben és Szegeden a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésekor és augusztus végén is 100 ezer forint volt az albérletek átlagára, Miskolcon pedig 80 ezer forint. Éves összehasonlításban Debrecenben 5 százalékos, Szegeden 11, Miskolcon pedig 14 százalékos áremelkedést regisztráltak.

Balogh László úgy vélte, komolyabb drágulással egyelőre nem kell számolni, mivel komoly mennyiségű kiadó lakás érkezett a piacra. Ráadásul a kínálat tovább bővülhet, a következő néhány hónapban ugyanis több ezer olyan új lakást adhatnak át, amelyet befektetők vásároltak meg kiadási céllal. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS