A fiataloknál drágábban és az országos átlagár felett vásárol ingatlant a nyugdíjaskorú lakosság ingatlanpiacra lépő része, de a legnagyobb vásárlóereje az ötven év körüli korosztálynak van – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.
Az Otthon Centrum teljes hálózati forgalmának összegzése során kiderült, hogy az ügyfelek mindössze 10,2 százaléka töltötte be 65. életévét, ami a piacon megjelenő korcsoportok között a legkisebb arány, ugyanakkor a fiatalok mellett ez a generáció mutatja a legnagyobb eltérést a vásárlási mintákban – ismertette Soóki-Tóth Gábor az év első kilenc hónapja alapján összeállított adatsor legfontosabb megállapításait. Az elemzési vezető kiemelte, hogy országos átlagban 47,9 millió forintot fizettek egy ingatlantért, ám a nyugdíjas korúak ennél 8,5 százalékkal többet, átlagosan 50,5 millió forintot költöttek vásárláskor. Ennél csak a 40–49 év közöttiek fizettek többet egy ingatlanért, átlagosan 52 millió forintot.
A vevők 62,8 százaléka fizetett készpénzzel, 28,2 százalékuk hitelt is igénybe vett, míg az állami támogatások valamelyik formájával 9 százalék élt az év első kilenc hónapjában. Nem meglepő módon a 65 évnél idősebbek esetében a legmagasabb, 96,3 százalék a készpénzes vásárlók aránya, ami egyben azt is jelenti, hogy csak 3,7 százalékuk igényelt és kapott hitelt a vásárláshoz. Állami támogatást igénylő ebben a korcsoportban nem fordult elő.
Idén a legtöbben a főváros külső pesti kerületeit részesítették előnyben (17,3 százalék), de a belvárosi kerületek kedveltsége is kimagasló a vevők körében (16,3 százalék), akik között a nyugdíjasok aránya meghaladja az átlagot. A korcsoport aránya felülreprezentált a belvárosban (20,9 százalék) és a külváros pesti kerületeiben is (17,5 százalék). A nyugdíjasok vásárlási szokásait jól mutatja, hogy közülük választották a legkevesebben a községeket (5,7 százalék), ami a tömegközlekedési infrastruktúrával és az orvosi ellátás elérhetőségével is magyarázható.
Az országos minta szerint a megvett ingatlanok 39 százaléka társasházi lakás, míg a vevők 35,7 százaléka önálló házra, 18 százaléka panellakásra voksolt, és mindössze 7,3 százalékuk engedhetett meg magának új építésű ingatlant. Bár a legidősebb generáció esetében is hasonló a választott lakástípusok sorrendje: ebben a korcsoportban jelentősen magasabb, 48 százalék a társasházi lakást vásárlók aránya, ugyanakkor az átlagnál jóval kevesebben döntenek az önálló ház mellett, az összes vásárlás 25,9 százalékát teszik ki az idősebb generáció tagjai. A panellakást viszont az átlagnál valamivel többen, az összes nyugdíjas 20,2 százaléka választotta. Az új építés esetükben ritka és átlag alatti, a korcsoport tagjai közül csak 5,9 százalék vág bele ilyen projektbe.
Soóki-Tóth Gábor a nemi arányok megoszlásáról elmondta: az Otthon Centrum országosan minimális női többletet mért idén, a vevők 50,7 százaléka volt hölgyvásárló, ám a legidősebb korosztályban ennél már jóval magasabb, 60,6 százalék a nők aránya.
A piacon vásárlóként megjelenők túlnyomó, 96,9 százalékos többsége magyar nemzetiségű: némi meglepetésre a nyugdíjasok esetében a magyar állampolgárok aránya valamivel csekélyebb, 96,3 százalék: ennek magyarázata, hogy körükben akadtak német, orosz, de még amerikai vásárlók is. Ugyanakkor abszolút értékben a külföldiek száma ebben a korosztályban volt a legalacsonyabb idén.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”