A fizetés kétharmadát is elviheti az albérlet

2020. 06. 12., 16:00

Az átlagos négyzetméter árak mellett az átlagbérek is sokat elárulnak egy terület lakáspiacáról. Az ország különböző régióiban ugyanis valahol többet, valahol kevesebbet kell dolgoznunk egy saját otthon megvásárlásához vagy akár csak a bérléséhez.

Az ingatlannet.hu a téglalakások meghirdetett átlag bérleti díját, illetve átlag négyzetméter árát vetette össze a KSH egyes megyékre jellemző nettó átlagkereseti adataival.

Elszálltak a bérleti díjak az átlagbérekhez képest

Ha itthon lakást szeretnénk bérelni, egyértelműen Budapest az egyik legdrágább régió. Viszont azt is látnunk kell, hogy a magas albérletárak mellett fővárosunkban a legmagasabbak a jövedelmek is. Idén márciusban Budapesten egy 50 m² alapterületű téglalakást átlagosan 180 ezer forintos áron lehetett havonta kivenni, ami az ottani átlagbér több mint felét emészti fel.

Szegeden, Pécsen és Győrben sem túlságosan kedvező a helyzet, ugyanis itt az átlagbér felét kellett kicsengetni az idei év márciusi hónapjában egy 50m²-es téglalakás bérléséért. Ugyanezen időszakban egy ugyanekkora paraméterű téglalakás meghirdetett bérleti díja, Kecskemét és Nyíregyháza városaiban, az ottani átlagkereset 45 százalékába került. 2020 márciusában a vizsgált megyeszékhelyek közül pedig Zalaegerszegen kellett a helyi átlagkereset legkevesebb részét, 40 százalékát albérletre költeni.

Jobban megéri a vásárlás, mint a bérlés?

Az egekbe szökött albérletárak felvetik a kérdést: Jobb a pénzt befektetni, mint az ablakon kidobni? Bizony sok esetben többe kerül egy lakás havi bérleti díja, mint egy lakáshitel havi törlesztőrészlete. Plusz, saját otthon vásárlásával egy életre megspóroljuk a lakbért. Másrészről viszont a magas négyzetméter árak és az alacsony átlagbérek miatt sokan nem engedhetik meg maguknak ezt a befektetést.

A 2020. márciusi átlag négyzetméter árak alapján például ilyen nehéz helyzettel állunk szemben fővárosunkban. Egy budapesti téglalakás egyetlen négyzetmétere átlagosan több mint 2,5x került többe, mint a fővárosi havi átlagbér. Idén márciusban nem álltak jobban a Szegeden, Győrben és a Kecskeméten eladó lakások sem. Ezekben a városokban 2 havi helyi átlagbér sem futotta volna ki a téglalakások átlag négyzetméter árát.

A vizsgált időszakban Pécsen és Nyíregyházán azonban már elegendő lett volna a 2 havi átlagfizetés egyetlen négyzetméter megvásárlásához. Zalaegerszegen pedig csak 1,5 hónap átlagbérének megspórolására volt szükség ahhoz, hogy egyetlen négyzetmétert a magunkénak tudhassunk.

Albérletpiac a koronavírus alatt

A járvány időszaka alatt csökkenni kezdtek az albérletek bérleti díjai, ami élénk kereslettel párosult. A tulajdonosok már néhány napon belül találtak bérlőt, május elejére el is fogytak az „akciós” ajánlatok. A koronavírus miatt az albérletpiacon a kauciót illetően is megváltoztak a trendek. Itt tovább tart a visszarendeződés, ugyanis májusban a tulajdonosok 23 százaléka elégedett meg 1 hónap kaucióval és 76 százalékuk kért két hónapnyi összeget a bérlőktől.

Tehát az elmúlt hónapokban nagyon sok változás állt be az albérletek piacán a koronavírus-járvány okozta válság következtében. Míg az ingatlanpiac adás-vételi szegmenségben a korábbi 10-20 százalékát éri el az aktivitás, addig a bérlakáspiac továbbra is likvid, folyamatosan zajlanak a tranzakciók.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS