Az átlagos négyzetméter árak mellett az átlagbérek is sokat elárulnak egy terület lakáspiacáról. Az ország különböző régióiban ugyanis valahol többet, valahol kevesebbet kell dolgoznunk egy saját otthon megvásárlásához vagy akár csak a bérléséhez.
Az ingatlannet.hu a téglalakások meghirdetett átlag bérleti díját, illetve átlag négyzetméter árát vetette össze a KSH egyes megyékre jellemző nettó átlagkereseti adataival.
Elszálltak a bérleti díjak az átlagbérekhez képest
Ha itthon lakást szeretnénk bérelni, egyértelműen Budapest az egyik legdrágább régió. Viszont azt is látnunk kell, hogy a magas albérletárak mellett fővárosunkban a legmagasabbak a jövedelmek is. Idén márciusban Budapesten egy 50 m² alapterületű téglalakást átlagosan 180 ezer forintos áron lehetett havonta kivenni, ami az ottani átlagbér több mint felét emészti fel.
Szegeden, Pécsen és Győrben sem túlságosan kedvező a helyzet, ugyanis itt az átlagbér felét kellett kicsengetni az idei év márciusi hónapjában egy 50m²-es téglalakás bérléséért. Ugyanezen időszakban egy ugyanekkora paraméterű téglalakás meghirdetett bérleti díja, Kecskemét és Nyíregyháza városaiban, az ottani átlagkereset 45 százalékába került. 2020 márciusában a vizsgált megyeszékhelyek közül pedig Zalaegerszegen kellett a helyi átlagkereset legkevesebb részét, 40 százalékát albérletre költeni.
Jobban megéri a vásárlás, mint a bérlés?
Az egekbe szökött albérletárak felvetik a kérdést: Jobb a pénzt befektetni, mint az ablakon kidobni? Bizony sok esetben többe kerül egy lakás havi bérleti díja, mint egy lakáshitel havi törlesztőrészlete. Plusz, saját otthon vásárlásával egy életre megspóroljuk a lakbért. Másrészről viszont a magas négyzetméter árak és az alacsony átlagbérek miatt sokan nem engedhetik meg maguknak ezt a befektetést.
A 2020. márciusi átlag négyzetméter árak alapján például ilyen nehéz helyzettel állunk szemben fővárosunkban. Egy budapesti téglalakás egyetlen négyzetmétere átlagosan több mint 2,5x került többe, mint a fővárosi havi átlagbér. Idén márciusban nem álltak jobban a Szegeden, Győrben és a Kecskeméten eladó lakások sem. Ezekben a városokban 2 havi helyi átlagbér sem futotta volna ki a téglalakások átlag négyzetméter árát.
A vizsgált időszakban Pécsen és Nyíregyházán azonban már elegendő lett volna a 2 havi átlagfizetés egyetlen négyzetméter megvásárlásához. Zalaegerszegen pedig csak 1,5 hónap átlagbérének megspórolására volt szükség ahhoz, hogy egyetlen négyzetmétert a magunkénak tudhassunk.
Albérletpiac a koronavírus alatt
A járvány időszaka alatt csökkenni kezdtek az albérletek bérleti díjai, ami élénk kereslettel párosult. A tulajdonosok már néhány napon belül találtak bérlőt, május elejére el is fogytak az „akciós” ajánlatok. A koronavírus miatt az albérletpiacon a kauciót illetően is megváltoztak a trendek. Itt tovább tart a visszarendeződés, ugyanis májusban a tulajdonosok 23 százaléka elégedett meg 1 hónap kaucióval és 76 százalékuk kért két hónapnyi összeget a bérlőktől.
Tehát az elmúlt hónapokban nagyon sok változás állt be az albérletek piacán a koronavírus-járvány okozta válság következtében. Míg az ingatlanpiac adás-vételi szegmenségben a korábbi 10-20 százalékát éri el az aktivitás, addig a bérlakáspiac továbbra is likvid, folyamatosan zajlanak a tranzakciók.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”