Otthon Centrum: a térségben Prágában a legmagasabbak a lakásbérleti díjak

2023. 07. 31., 20:15

Megelőzte a prágai árszint a bécsit, amire korábban nem volt példa, derült ki az Otthon Centrum bérlakáspiaci elemzéséből. A régióban egyedül a keleti szomszédnál lehet olcsóbban lakást bérelni.

A felvételi ponthatárok múlt szerdai kihirdetése után éli meg az egyik legintenzívebb időszakot az egyetemvárosok albérletpiaca, a kereslet az eredmények ismeretében hirtelen megugrik: a főváros kedvelt belvárosi kerületeiben átlagosan 147 ezer forintos havi bérleti díj fizetéssel kell kalkulálni, ezért jellemzően kis garzont lehet elérni, míg a kétszobás lakásokért 215 ezer forintot kérnek.

Ugyanez a legfrekventáltabb vidéki egyetemi központokban 100 ezer, illetve 145 ezer forint. Az Otthon Centrum (OC) elemzői a numbeo.com adatainak felhasználásával elkészítették a környező országok bérlakáspiaci körképet, hogy bemutassák: a térség nagyvárosaihoz képest hol tart a hazai bérlakáspiac.

Némi meglepetésre – a régió fővárosai közül hagyományosan a legdrágábbnak számító – Bécsben tavalyhoz képest csökkentek a bérleti díjak. A belvárosi kétszobás lakások esetében ez csak minimális 3 százalék körüli árcsökkenés, de a belvárostól távolabb már a tavalyinál akár 20-25 százalékkal kedvezőbb árért is lehet bérelni. A havi bérleti díj a belvárosban átlagosan 880 euró, míg a külső kerületekben az egy hálószobás kis lakás bérleti díja 656 euró – ez átszámolva 327,5 ezer, illetve 245 ezer forint/hó (373 forint/euró árfolyamon számolva).

Újabb meglepetés, hogy idén nyáron már Prágában a legdrágább bérelni a térség városai közül: egy kétszobás belvárosi lakás átlagosan 18 ezer cseh korona, ami 380 ezer forint havonta. A városközponttól távolabb is 287 ezer forint a havi bérleti díj átlagosan, valamivel jobban járnak azok a diákok, akik nem központi elhelyezkedésű nagy lakást bérelnek. Egy négyszobás lakás forintra átszámolva félmilliós bérleti díjért érhető el, de ha ezt negyedeli a négy bérlő, akkor jóval kedvezőbb áron oldhatják meg a lakhatásukat.

A prágai bérleti díjak egy év alatt 18-20 százalékot emelkedtek, ehhez képest a lengyel főváros kicsit jobban, 20-25 százalékkal drágult. Varsóban a belvárosi kétszobás lakás bérleti díja forintra átszámítva 310 ezer forint egy hónapra, a városközponttól távolabb is 245 ezer forintot kérnek el a bérbeadók. Pozsonyban tavalyhoz képest néhány százalékkal nőtt a bérleti díj (euróban számolva), forintra átszámítva a szlovák fővárosban idén a belvárosi egy hálószobás lakásért átlagosan 246 ezer forintot, a külső városrészben csak 190 ezer forintot kell havonta fizetni (rezsiköltségek nélkül) a bérlőnek.

A déli szomszédoknál Ljubljanában és Zágrábban is 8-12 százalék között drágultak a bérlakások egy év alatt a numbeo.com adatai szerint. A szlovén fővárosban 225 ezer forintért lehet a belvárosban lakni, ennél kedvezőbb az árszint a külső városrészben, ahol mindez 178 ezer forintot kóstál. Horvátországban már euróban kell fizetni a bérlakásokért, forintban átszámolva gyakorlatilag Ljubljanához hasonló az árszint, legfeljebb néhány ezer forinttal marad el az átlagos bérleti díj.

Ennél relatív kedvezőbbek a bérleti díjak Belgrádban, ahol 188 ezer forintnak megfelelő szerb dinárért tudunk belvárosi kétszobás lakást bérelni, de aki nem ragaszkodik a központhoz, az ennél harmadával kevesebbért talál ugyanekkora lakást.

Kolozsvár jelentős egyetemi város, a bő 400 ezer főt számláló agglomerációjával a régiós mezőnyben kiemelkedő metropolisz. Ennek ellenére 177 ezer forintnak megfelelő román lejért lehet átlagosan lakást bérelni a városközpontban, a külső kerületekben pedig ugyanez 122,5 ezer forintba kerül havonta. Tavalyhoz képest itt is 10 százalék közeli volt a bérleti díj emelkedése. Egy kolozsvári lakásnál nem sokkal drágábbak a román főváros albérletei sem, Bukarestben egy belvárosi kétszobás lakás bérleti díja átlagosan 185 ezer forint.

Bécs, Prága, illetve Varsó 30-40 százalékkal drágább Budapestnél, míg Ljubljanában vagy Zágrábban a magyar fővároshoz hasonló szinten lehet lakást bérelni. Ezzel szemben Belgrád, Bukarest vagy Kolozsvár lakásait 20-25 százalékkal olcsóbban lehet kivenni – legalábbis, ami az átlagos bérleti díjakat illeti, hiszen ahogy Budapesten vagy a vidéki egyetemvárosokban, úgy a környező országok városaiban is egy-egy konkrét ügyletben akár az átlagtól 10-30 százalékos eltérés is lehetséges.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS