Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. Az energiaszektor átalakulását leginkább befolyásoló tényezőket a DLA Piper Hungary szakértői vették sorra.
Magyarország energia ellátása a környező országokkal való együttműködés függvénye is, így nem elhanyagolható körülmény, hogy a szomszédos országoknak energetikai infrastruktúra-fejlesztése milyen mértékben halad előre.
Az elmúlt években jelentős előrelépés történt az egységes európai belső energiapiac kiépítésének irányában. Az energiaunió célja, hogy a 28 nemzeti szabályozási keretet magában foglaló uniós energiarendszert egy egységes uniós szintű keretrendszerré alakítsa át. Stratégiájának fő pillére az energiabiztonság, az integrált belső energiapiac, az energiahatékonyság, a gazdaság dekarbonizációja, valamint a kutatás és innováció.
„Habár az energiaunió megvalósításával a tagállamoknak háttérbe kell szorítaniuk saját energiafüggetlenségi törekvéseiket, a klíma- és energiapolitikai célok megvalósításához elengedhetetlen a nemzeti energiarendszerek összekapcsolása” – hangsúlyozta Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezetője.
A szakértő kiemelte, hogy amennyiben az uniós országok nem képesek a költséghatékony együttműködés kialakítására, akkor a versenyképességi potenciáljukat sem tudják majd kiaknázni. Magyarország folyamatosan új energetikai összeköttetéseket épít ki, azonban a fejlesztések finanszírozását nehezíti, hogy minden tagállamnak eltérő a helyi szabályozási rendszere, még a bankcsoportok szintjén sem lehet ugyanazt az elvrendszert alkalmazni.
Az elmúlt években átalakult az energiatermelés: az energiaválság és a turbulens piaci környezet, valamint a fenntarthatósági célok új irányokat és új piaci szereplőket hoztak magukkal. Az önellátó energiatermelés iránti igény is megugrott a magas energiaárak idején, azonban az árak konszolidációjával az érdeklődés némileg alábbhagyott.
„A saját villamos energia előállítása az üzletfolytonossági kockázatok csökkentésére mindenképp alkalmas, azonban a teljes önellátás még nem gazdaságos, a stabil és megfizethető energiaellátás fenntartásához a centralizált és decentralizált rendszerekre egyaránt szükség van” – emelte ki Simon Gábor partner, a DLA Piper Hungary Energia és Beszerzések szakterületi vezetője.
Évek óta rekordmértékű naperőmű-kapacitások növekedése Magyarországon és aföldhőben rejlő lehetőségek kiaknázása is elindult – 2022 decemberében fogadta el az Országgyűlés a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának új jogszabályi kereteit az engedélyeztetési folyamat egyszerűsítése érdekében, 2024 tavaszán pedig kidolgozás alatt áll a Nemzeti Földhő Stratégia. Magyarország köztudottan jó adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia hasznosítását illetően, azonban a villamosenergia-termelési potenciál várhatóan jelentősen elmarad a hőhasznosítási potenciáltól, mivel technológiai oldalról jelenleg nagyon alacsony hatásfokkal tudnak csak a geotermikus erőművek termelni.
Nem meglepő, hogy az energetikai szektorban is minden bizonnyal egyre nagyobb szerepet fog játszani a jövőben a digitalizáció és az AI, ugyanis a megnövekedett számú termelő és tároló optimalizálásához nélkülözhetetlen a kifinomult technológiai rendszerek üzemeltetése. A hatékony villamosenergia-infrastruktúra fenntartásához az okos hálózatok kiépítése és az okos mérés integrálása is elengedhetetlen. Az okos hálózatok segítségével csökkenthetők az energiatermelési költségek, továbbá kiküszöbölhetővé válnak a megújuló energiaforrások okozta ingadozások, az okos méréssel kombinálva a fogyasztók és a szolgáltatók is pontos adatokat kaphatnak a valós idejű felhasználásról.
A magyar e-mobilitási piac térnyerése is számos kihívás elé állítja a piaci szereplőket. Az elektromos eszközök növekvő használata miatt a villamosenergia igény 2030-ra akár 40, vagy 50 százalékkal is nőhet hazánkban, amit mind erőművi, mind hálózati oldalról is tudni kell majd kezelni. Az elektromos autózás elterjedése ugyanakkor a nyilvános gyorstöltők számának függvénye is, amely infrastruktúra fejlesztést igényel, azonban az érintett vállalatok egyelőre az elektromobilitás monetizálására kevés lehetőséget látnak.
Egyértelmű, hogy a fenntarthatóság kérdése különösen kardinális egy olyan iparágban, mint az energetika, ugyanakkor a környezetvédelmi kezdeményezések mellett a társadalmi és vállalatirányítási aspektusokra is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a vállalatoknak.
„Energiapiacunk jövője nagy mértékben keresletoldali, energiahatékonysági, villamosítási intézkedésektől, valamint az alternatív üzemanyagok térnyerésétől függ majd. Az alkalmazkodóképes vállalatoknak azonban lehetőségük van aktívan részt venni ebben a piaci átalakulásában, hiszen egyénileg hozzájárulhatnak a fenntartható és hatékony energiaellátáshoz” – összegezte Györfi-Tóth Péter, DLA Piper Hungary Projektfejlesztési és Restrukturálási csoportvezetője, illetve ESG szakterületének vezetője.
Az idén a becslések szerint 16-18 ezer tonna kajszibarackot takaríthatnak be a termelők.
A Tomori Pál híd bekapcsolja a Duna bal partját a paksi projektbe és autópálya-kapcsolatot is biztosít Kalocsának.