Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. Az energiaszektor átalakulását leginkább befolyásoló tényezőket a DLA Piper Hungary szakértői vették sorra.
Magyarország energia ellátása a környező országokkal való együttműködés függvénye is, így nem elhanyagolható körülmény, hogy a szomszédos országoknak energetikai infrastruktúra-fejlesztése milyen mértékben halad előre.
Az elmúlt években jelentős előrelépés történt az egységes európai belső energiapiac kiépítésének irányában. Az energiaunió célja, hogy a 28 nemzeti szabályozási keretet magában foglaló uniós energiarendszert egy egységes uniós szintű keretrendszerré alakítsa át. Stratégiájának fő pillére az energiabiztonság, az integrált belső energiapiac, az energiahatékonyság, a gazdaság dekarbonizációja, valamint a kutatás és innováció.
„Habár az energiaunió megvalósításával a tagállamoknak háttérbe kell szorítaniuk saját energiafüggetlenségi törekvéseiket, a klíma- és energiapolitikai célok megvalósításához elengedhetetlen a nemzeti energiarendszerek összekapcsolása” – hangsúlyozta Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezetője.
A szakértő kiemelte, hogy amennyiben az uniós országok nem képesek a költséghatékony együttműködés kialakítására, akkor a versenyképességi potenciáljukat sem tudják majd kiaknázni. Magyarország folyamatosan új energetikai összeköttetéseket épít ki, azonban a fejlesztések finanszírozását nehezíti, hogy minden tagállamnak eltérő a helyi szabályozási rendszere, még a bankcsoportok szintjén sem lehet ugyanazt az elvrendszert alkalmazni.
Az elmúlt években átalakult az energiatermelés: az energiaválság és a turbulens piaci környezet, valamint a fenntarthatósági célok új irányokat és új piaci szereplőket hoztak magukkal. Az önellátó energiatermelés iránti igény is megugrott a magas energiaárak idején, azonban az árak konszolidációjával az érdeklődés némileg alábbhagyott.
„A saját villamos energia előállítása az üzletfolytonossági kockázatok csökkentésére mindenképp alkalmas, azonban a teljes önellátás még nem gazdaságos, a stabil és megfizethető energiaellátás fenntartásához a centralizált és decentralizált rendszerekre egyaránt szükség van” – emelte ki Simon Gábor partner, a DLA Piper Hungary Energia és Beszerzések szakterületi vezetője.
Évek óta rekordmértékű naperőmű-kapacitások növekedése Magyarországon és aföldhőben rejlő lehetőségek kiaknázása is elindult – 2022 decemberében fogadta el az Országgyűlés a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának új jogszabályi kereteit az engedélyeztetési folyamat egyszerűsítése érdekében, 2024 tavaszán pedig kidolgozás alatt áll a Nemzeti Földhő Stratégia. Magyarország köztudottan jó adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia hasznosítását illetően, azonban a villamosenergia-termelési potenciál várhatóan jelentősen elmarad a hőhasznosítási potenciáltól, mivel technológiai oldalról jelenleg nagyon alacsony hatásfokkal tudnak csak a geotermikus erőművek termelni.
Nem meglepő, hogy az energetikai szektorban is minden bizonnyal egyre nagyobb szerepet fog játszani a jövőben a digitalizáció és az AI, ugyanis a megnövekedett számú termelő és tároló optimalizálásához nélkülözhetetlen a kifinomult technológiai rendszerek üzemeltetése. A hatékony villamosenergia-infrastruktúra fenntartásához az okos hálózatok kiépítése és az okos mérés integrálása is elengedhetetlen. Az okos hálózatok segítségével csökkenthetők az energiatermelési költségek, továbbá kiküszöbölhetővé válnak a megújuló energiaforrások okozta ingadozások, az okos méréssel kombinálva a fogyasztók és a szolgáltatók is pontos adatokat kaphatnak a valós idejű felhasználásról.
A magyar e-mobilitási piac térnyerése is számos kihívás elé állítja a piaci szereplőket. Az elektromos eszközök növekvő használata miatt a villamosenergia igény 2030-ra akár 40, vagy 50 százalékkal is nőhet hazánkban, amit mind erőművi, mind hálózati oldalról is tudni kell majd kezelni. Az elektromos autózás elterjedése ugyanakkor a nyilvános gyorstöltők számának függvénye is, amely infrastruktúra fejlesztést igényel, azonban az érintett vállalatok egyelőre az elektromobilitás monetizálására kevés lehetőséget látnak.
Egyértelmű, hogy a fenntarthatóság kérdése különösen kardinális egy olyan iparágban, mint az energetika, ugyanakkor a környezetvédelmi kezdeményezések mellett a társadalmi és vállalatirányítási aspektusokra is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a vállalatoknak.
„Energiapiacunk jövője nagy mértékben keresletoldali, energiahatékonysági, villamosítási intézkedésektől, valamint az alternatív üzemanyagok térnyerésétől függ majd. Az alkalmazkodóképes vállalatoknak azonban lehetőségük van aktívan részt venni ebben a piaci átalakulásában, hiszen egyénileg hozzájárulhatnak a fenntartható és hatékony energiaellátáshoz” – összegezte Györfi-Tóth Péter, DLA Piper Hungary Projektfejlesztési és Restrukturálási csoportvezetője, illetve ESG szakterületének vezetője.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.