A pozitív légkör és a jó hangulat kulcsfontosságú számomra, hiszem, hogy a motivált és boldog munkatársak nyújtják a legjobb teljesítményt – mondta Tompai Róbert, a Tombert-Solar Group Kft. ügyvezető igazgatója.
Tompai Róbert a VOSZ BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösség alapitó tagja. Meggyőződése szerint a következő generációk életére is nagy hatással van az, hogy ma hogyan gazdálkodunk és használjuk az erőforrásainkat, technológiáinkat. Mint mondja: egy napelemmel felszerelt otthon nemcsak energiatakarékos, hanem környezetbarát is. Azt vallja, hogy egy vállalkozást irányítani nem mindig könnyű feladat, de ha hiszünk céljainkban, önmagunkban, a velünk dolgozókban, akkor semmi sem lehetetlen. Következzen a 12 kérdés – 12 válasz sorozat 519. interjúja!
– Mit tart karrierje csúcsának?
– Számomra az a legnagyobb eredmény, hogy sikeresen felépíthetek egy vállalkozást, egy közösséget, és képes vagyok összeegyeztetni a családi életet a vállalkozói tevékenységgel.
– Milyen távra tervez?
– Természetesen hosszú távra, célom, hogy a vállalkozásom tovább fejlődjön és növekedjen, olyan fenntartható üzleti modellt alakítsak ki, amely hosszú távon sikeres maradhat. Emellett fontos számomra a családom jóléte és boldogsága is, a családi élet és a vállalkozói tevékenység közötti harmonikus egyensúly összehangolásának fenntartása.
– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?
– Nálam a kreativitás és az innováció mindig az első helyen szerepel. Szeretek új ötletekkel előállni, kihívások elé állítani magam. Aztán persze ott van a kitartás és az elszántság, mert a vállalkozás vezetése nem mindig könnyű, de ha hiszel a céljaidban, önmagadban, a körülötted dolgozókban, akkor semmi sem lehetetlen. A pénzügyi tervezés és a gazdálkodás szintén fontos helyen szerepel a listámon, hiszen egy sikeres vállalkozásnak stabil lábakon kell állnia. Végül, de nem utolsó sorban, a jó kapcsolatépítés és az üzleti tárgyalási készségek is elengedhetetlenek ahhoz, hogy a vállalkozásom sikeres legyen. Mindehhez egy kis humor és pozitív hozzáállás soha nem árt!
– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?
– Nem tudnék kiemelni egyetlen személyt vagy dolgot, hiszen mindenki és minden egyes, akár pozitív vagy negatív történés, segített olyanná válni, amilyen most vagyok. A legtöbb tapasztalatot az út adja, az tanít a célok elérésére. Nem csinálok mást, mint kitűzök egy célt, és figyelek, mert az élet folyamatosan reagál, visszajelez. Reagálni kell arra, amit kigondoltam és a hozzá társított érzettel elindítottam. Ez lehet egy „heuréka felismerés”, vagy az a rengeteg inspiráló személy, akik körülvesz. Továbbképzéseken veszek rész, tanulságos könyveket olvasok, és nagyon sok tanácsot kapok mentoroktól – úgy érzem, hogy az igazi tanulás a gyakorlatban történik. A vállalkozásom során felmerülő kihívások és sikerek mind segítenek abban, hogy fejlődjek és tanuljak. Sokat tanultam másoktól, akár az üzleti világban sikeres vállalkozóktól, akár olyanoktól, akiknek más területen vannak tapasztalataik. Összességében azonban azt mondanám, hogy a legtöbbet az élet, a célokhoz vezető út tanítja.
– Mivel motiválja a kollégáit?
– Kollégáimat leginkább a támogatás és az elismerés motiválja. Fontos, hogy megmutassam nekik, értékes tagjai a csapatnak, becsülöm az erőfeszítéseiket, az elért eredményeiket. Igyekszem inspirálni és ösztönözni őket, hogy merjenek nagyobbat álmodni és törekedni a személyes és szakmai fejlődésre. Az átláthatóság és a nyíltság is fontos szerepet játszik a motivációban, szeretem, ha mindenki tisztában van a célokkal és az elvárásokkal. A pozitív légkör és a jó hangulat kulcsfontosságú számomra, hiszem, hogy a motivált és boldog munkatársak nyújtják a legjobb teljesítményt.
– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?
– Eddig főként alkalmazottként dolgoztam, de amióta vállalkozó lettem, kinyílt a világ, nem kell egyetlen dologra szűkíteni a figyelmemet. Az építőipar különböző szegmenseiben kipróbálnám magam, de most leginkább a szolgáltatás mellet az újrahasznosítás, a gyártás érdekel. A küzdősportok világa mindig is vonzott, szeretnék részt venni versenyeken, hogy a tatamin is megmutathassam a kitartásomat és az elsajátított technikát.
– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?
– Az üzleti kapcsolatépítés nagyon fontos, igyekszem többféle módon megvalósítani. Rendszeresen részt veszek rendezvényeken, konferenciákon, különböző szakmai eseményeken, ahol lehetőségem van új emberekkel találkozni és kapcsolatokat építeni. Fontosnak tartom a meglévő üzleti partnereimmel való kapcsolattartást is. Rendszeresen tartok velük tájékoztató megbeszéléseket, egyeztetéseket, kötetlen találkozókat, hogy megerősítsük a bizalmi viszonyt, megvitassuk az esetleges együttműködési lehetőségeket. A legfontosabb az őszinteség, a bizalom, a kölcsönös tisztelet és a hosszú távú partneri viszony kialakítása az üzleti kapcsolataimban.
– Mivel lehet felbosszantani?
– Ha valaki azt mondja, „ezt nem lehet megcsinálni”, de a pénzügyi nehézségek, az alkalmatlanság, a tisztességtelenség is bosszant.
– Mire sajnálja az idejét?
– Az adminisztrációval és bürokráciával való időpocsékolásra.
– Milyen önkéntes munkát vállalna?
– Rendszeresen önkénteskedni egy állatmenhelyen, hogy segítsem az elesett és elhagyott állatokat, valamint részt venni környezetvédelmi akciókban, hogy hozzájáruljak a természet megóvásához.
– Mire nem sajnálja a pénzt?
– Képzésre, fejlődésre és innovációra.
– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?
– A kislányom, ahogy egy fárasztó nap után hazaérek, és örül nekem, amikor meglát, majd az azt követő órák a lefekvésig: megy a folyamatos játék, rajzolás, szappanbuborék kipukkasztása, és persze sok minden, amit még kitalál. A küzdősport, a meditáció is a jelenben tart, kiragadnak a folyamatosan kavargó gondolatok áradatából.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
