Honnan lesz pénz a zöld átállásra?

2024. 06. 07., 12:40

Amikor napjainkban a zöld energiára való átállásról beszélünk, akkor a leggyakrabban évtizedes célokat és eszközöket fogalmazunk meg, azonban kevés szó esik ennek pénzügyi hátteréről. Az egyik oldalon beruházásokra van szükség a környezettudatosság érdekében, cserébe becslések szerint akár 50 ezer milliárd dollárt is megtakaríthat a világ a folyamat végén – írják a Deloitte szakértői.

Gyakran úgy tűnik, hogy a zöld átállás és az innováció a legjobb úton halad: a szándék egyértelmű, a célok kitűzve, az ehhez szükséges technológia pedig egyre gyorsabban fejlődik. Az egyetlen hiányzó láncszem talán a finanszírozás, amelyről sokkal kevesebb szó esik, márpedig pénz nélkül nehéz megvalósítani ezeket a hosszú távú beruházásokat, amelyek majd zöldebbé teszik a gazdaságot.

Mit jelent a zöld gazdaság?

A zöldebb gazdaság nem csak a környezet védelmével jár, hanem becslések szerint 2050-ig mintegy 50 ezer milliárd dollár megtakarítással is számolhatnak a gazdasági szereplők, miközben 25 százalékkal csökkenhet az energetikai átálláshoz szükséges beruházások költsége. Jelenleg azonban még abban a fázisban vagyunk, amikor ezekre a célokra költeni szükséges, hogy később megtérüljenek.

Most sok szereplő számára úgy tűnhet, hogy a zöld átmenethez szükséges beruházások kifejezetten tőkeigényesek, gyakran lényegesen drágábbak, mint az utóbbi évtizedekben végrehajtott befektetések. Részben ennek eredményeként a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség finanszírozási oldala egyelőre hiányos, vagyis nem látni, honnan lesz meg a szükséges pénz ezekre, a ma kimondottan drágának tűnő beruházásokra.

„A cél eléréséhez becslések szerint évente legalább 5 ezer milliárd dollárnyi beruházásra lenne szükség, de ez az összeg a 7 ezer milliárdot is meghaladhatja. Ezzel szemben jelenleg a 2 ezer milliárdot sem éri el ezen beruházások összértéke évente. Vagyis érezhetően fel kellene pörgetni az átállást, ha komolyan vesszük a 2050-es célokat” – mondja S. Nagy Krisztina, a Deloitte Kockázatkezelési Tanácsadás Partnere.

Hogyan lehet elősegíteni a tőke áramlását az energiahatékonysági területeken?

Három fő problémát azonosíthatunk a területen, amely gátolja a nagyobb mértékű befektetéseket:
– Mivel a befektetők a kockázat ellentételezéseként több hozamot várnak el, minél kockázatosabb a projekt, annál magasabb a tőkeköltség.
– A tőkeköltségekből eredő finanszírozási költségek az átmenethez szükséges beruházások akár felét is kitehetik.
– A fejlődő gazdaságok, amelyeknek a beruházások jelentős részét (70%-át) kellene megkapniuk, gyakran nagyobb beruházási kockázatokkal szembesülnek, és az ezeken a területeken megvalósuló projektek általában kevésbé bankképesek, azaz a kockázat-hozam profiljuk valószínűleg nem felel meg a befektetők kritériumainak ahhoz, hogy elegendő tőkét mozgósítsanak, ami felhajtja a költségeket, és csökkenti a rendelkezésre álló tőkét.

A problémákra megoldások is léteznek, csak alkalmazni kellene azokat. Az innovatív finanszírozás a kockázatcsökkentő eszközök hatékony, eredményes és időben történő kombinálásával csökkentheti a költségeket. Ezek az eszközök, amelyek a piaci információs aszimmetriákat és a szabályozási keret kiigazításait kezelik, drasztikusan csökkenthetik a rendszerszintű és projektspecifikus kockázatokat, és akár 40 ezer milliárd dollár megtakarítást is eredményezhetnek. Emellett a pénzügyi edukációs hatások révén, ahogy a befektetők és a hitelezők zöld projektekkel kapcsolatos kockázati megítélése javul, valamint ahogy a piacok és a szabályozási környezetek érnek, a tőkeköltségek még tovább csökkenhetnek.

Mivel a fenntartható projektek kamatlábai idővel várhatóan csökkennek, a projektek számára előnyös lehet ez a tanulási folyamat; befejezésük után is folyamatos lehet a költségcsökkentés. A befejezett projektek adósság- és tőkeköltségét úgy lehet megtervezni, hogy azokat minden évben felülvizsgálják, és az új projektek piaci kamatlábai alapján módosítják. A hosszú távú zöld projektek refinanszírozásának lehetővé tétele hozzájárulhat az átmenet megfizethetőbbé tételéhez, mivel a projektek finanszírozási költségei a tőkepiacok érésével csökkenhetnek. Az adósság és a tőke refinanszírozása 2050-ig összességében akár 10 ezer milliárd dolláros megtakarítást is felszabadíthat. A fenti módszerek alkalmazása tehát 2050-ig akár 50 ezer milliárd dolláros megtakarítással járhat a gazdasági szereplők számára.

„Ahhoz, hogy a zöld energiára való átállás megfizethető legyen, az érdekelt feleknek teljes mértékben be kell építeniük a zöld energiára való átállást a tőkeellátási stratégiáikba, alkalmazkodniuk kell a zöld energia és a fosszilis alapú projektek értékelésének és számszerűsítésének új módszereihez, kezelniük kell a rendszerszintű kockázatokat, és megfelelő eszközöket kell létrehozniuk a zöld energia projektek első hullámainak támogatására, hogy aktiválják és fenntartsák mind a technológiai-gazdasági tanulást az előzetes költségek csökkentése érdekében, mind a pénzügyi tanulást a pénzügyi akadályok minimalizálása érdekében” – mondta Szücs Réka, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási Tanácsadás Igazgatója.

„Az ablak, amely a világot a megfizethető és igazságos energiaátalakítás nettó nullás céljainak eléréséhez szükséges pályára állítja, gyorsan bezárul. A politikai döntéshozóknak, a befektetőknek, a hitelezőknek és a nemzetközi szervezeteknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy a jelenlegi projektfinanszírozási környezetet egy működőképes zöld finanszírozási ökoszisztémává alakítsák át” – tette hozzá Sebestyén Ottó, Deloitte Kockázatkezelési Tanácsadás Szenior Menedzsere.

További részletek a Deloitte Financing the Green Energy Transition 2024-es sorozatának 2. tanulmányában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 11. 05., 11:05
A hatóságok minden eddiginél szigorúbb, megerősített audit és ellenőrzési tevékenységet folytatnak mind a hazai, mind az uniós források átlátható, hatékony és szabályos felhasználásának érdekében, a csalás elleni küzdelem hangsúlyozott céljával és zéró tolerancia meghirdetésével a visszaélésekkel szemben.
2024. 11. 06., 15:06
A konstrukciók támogatják a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítését, bővítését és rekonstrukcióját, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozását.
2024-11-07 01:07:00
Követi a fővárosi drágulási ütemet a vidéki lakáspiac: éves szinten majdhogynem a budapestivel megegyező mértékben emelkedtek a négyzetméterárak, különbség legfeljebb a lakástípusok között mutatkozik – összegezte az Otthon Centrum harmadik negyedéves adatait Kosztolánczy György vezérigazgató.
2024-11-06 23:06:12
Egyre elterjedtebb az elektronikus fizetés, de még mindig sok hazai kereskedő ódzkodik a bevezetésétől. Az OTP Bank reprezentatív felméréséből kiderült, milyen aggályok merülnek fel a vállalkozások részéről, és milyen elvárásokat támasztanak. Ahogy az is: tudják-e, hogy valójában milyen költségekkel jár az elektronikus fizetés biztosítása, illetve ezzel szemben a készpénzhasználat.
2024-11-06 22:06:21
A Nemzetgazdasági Minisztérium által kitűzött bérszintek eléréshez évi 6–7 százalékos reálbér-emelkedésre van szükség a következő három évben. Az elmúlt húsz évben átlagosan évi 3,3 százalékkal növekedett a bérek vásárlóereje – állapítja meg az Egyensúly Intézet 2024 októberi gazdasági gyorsjelentésében.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS