Az Erdőirtási Rendeletben meghatározott termékeket gyártó cégeknek 2024. december 30-tól be kell számolniuk arról, hogy erdőirtásmentes ellátási láncot működtetnek – hívja fel a figyelmet a PwC Magyarország.
Az erdőirtás gátolja a globális CO2-kibocsátás-csökkentési erőfeszítéseket és pusztító hatást gyakorol az őslakosok által lakott területekre. A negatív környezeti és társadalmi hatások csökkentése érdekében az EU számos intézkedést hajtott végre, többek között megalkotta az Erdőirtási Rendeletet. A jogszabályban meghatározott termékeket gyártó cégeknek 2024. december 30-tól be kell számolniuk arról, hogy erdőirtásmentes ellátási láncot működtetnek. (A kkv-kra enyhébb, külön kötelezettségek érvényesek, valamint a kockázatértékelési kritériumok is egyszerűsödnek akkor, ha minden termék alacsony kockázatú országokból származik.) A rendelet alaptétele az érintett áruk és termékek EU-s piacra való behozatalának, forgalomba hozatalának, illetve kivitelének tilalma – kivéve, ha megfelelnek három feltételnek:
– nem járulnak hozzá erdőirtáshoz vagy erdőpusztuláshoz,
– előállításuk a gyártó ország vonatkozó jogszabályai szerint történt (amely nemcsak a környezetvédelmi előírások betartását foglalja magában, hanem a földhasználati joggal, erdőgazdálkodással, munkaügyi, adó- és/vagy emberi jogi jogszabályokkal kapcsolatosakat is),
– átvilágítási nyilatkozat vonatkozik rájuk.
A közvetlenül érintett vállalatokat a termékeik és szolgáltatásaik köre határozza meg: ilyen a kakaó, a kávébab, a szója, a pálmaolaj, a marha, a fa és a gumi (ún. releváns termékek). A rendelet hatálya alá tartozik minden olyan vállalat, amely az EU-ban forgalmaz egy vagy több terméket ezek közül, vagy amely az EU piacáról származtat ilyen terméket. Érintettek egyrészt az úgynevezett piaci szereplők (operator), ez takar minden olyan természetes vagy jogi személyt, aki kereskedelmi tevékenysége során releváns terméket hoz forgalomba, vagy exportál. Másrészt pedig a kereskedők (trader), akik az ellátási lánc minden olyan személyét takarják, akik nem résztvevők, de kereskedelmi tevékenységük során releváns termékeket forgalmaznak a piacon. A megfelelés a következők szerint válik kötelezővé:
A hatály alá tartozó vállalatoknak legkésőbb 2024. december 30-ig átvilágítási rendszert kell felállítaniuk és működtetniük, amely a következőkből áll:
– információszolgáltatás,
– kockázatértékelési intézkedések,
– kockázatcsökkentő intézkedések.
A fentieket olyan jelentési kötelezettségek egészítik ki, mint például az átvilágítási nyilatkozatok rendelkezésre bocsátása a termékek forgalomba hozatalakor vagy exportálásakor, valamint az éves jelentéstételi kötelezettség a nem kkv-k számára. Emellett olyan rendszereknek kell rendelkezésre állniuk, amelyek támogatják a folyamatot a teljes ellátási láncban, valamint biztosítják, hogy a hatályon belüli árucikk-kódokhoz kapcsolt adatok megfeleljenek az információs követelményeknek.
A rendelet értelmében az érintett áruk és termékek nem hozhatók forgalomba az EU-ban, illetve nem exportálhatók ezen lépések nélkül. Nemcsak kereskedelmi tilalom kapcsolódhat hozzá, de az éves forgalom legalább 4 százalékát kitevő bírság, az erdőirtásból származó termékek és bevételek elkobzása, a lehetséges erdőirtást megtestesítő termékraktár eladományozása/megsemmisítése, valamint visszahívással járó költségek is. A megtörtént pálma- és kakaó erdőirtási perek alapján a reputációs veszteség elérheti a 10–20 százalékot is.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.