Több mint 300 ezer vállalkozást érintő határidő közeledik

2024. 05. 28., 11:10

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

Fontos mérföldkövet jelent május vége azon vállalkozások számára, amelyeknek az üzleti évük a naptári évvel megegyezik és kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek. A pénzügyi beszámolók a piaci szereplők számára jelentős információval bírnak azáltal, hogy átlátható és részletes képet adnak egy vállalkozás pénzügyi helyzetéről és teljesítményéről. A tulajdonosoknak és befektetőknek segít a vállalkozás eredményességének értékelésében és a befektetési döntések meghozatalában, míg a hitelezőknek információval szolgálnak a vállalkozás hitel- és a kölcsönök visszafizetési képességéről.

A vezetők és munkavállalók is profitálnak belőlük, míg egyik esetben lehetővé teszik a pénzügyi tervezést és a stratégiai döntéshozatalt, addig a munkavállalók tájékozódhatnak a vállalkozás stabilitásáról és jövőbeli kilátásairól. A legfontosabb a bizalom az üzleti partnerek között, aminek egyik közvetítő eszköze a pénzügyi beszámoló.

A számviteli törvény rendelkezései szerint minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles az üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig közzétenni az éves pénzügyi beszámolóját és az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatot. Bizonyos esetekben a határidők eltérhetnek, például a konszolidált beszámolókra további egy hónap áll rendelkezésre, míg a tőzsdén jegyzett cégeknek szorosabb határidővel kell gazdálkodniuk, a negyedik hónap végéig eleget kell tenniük a beszámolási kötelezettségüknek.

Az OPTEN adatai alapján, az elmúlt három évet vizsgálva, az év során leadott beszámolóknak több mint a 60 százalékát májusban nyújtották be, ami a 200 ezret jelentősen meghaladó mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy éves szinten a leadott beszámolók 400 ezer körül mozognak. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját, és a „kicsit” későkkel kiegészítve – akik júniusra átcsúsznak – már 10 cégből 9 az, amelyik teljesítette a számviteli törvény szerinti leadási kötelezettségét. Júniusban jellemzően 40 ezer feletti az a vállalkozás, amelyik ebben a hónapban nyújtja be a beszámolót, azonban ebből 150-nél kevesebben adnak be konszolidáltat. Ebben nem szerepelnek azok a vállalkozások, amelyek a naptári évtől eltérő üzleti évet választottak. Számuk évről évre csökkenő tendenciát mutat, és az előző évben nem haladta meg a kétezret a leadott beszámolók alapján.

Mire számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek jelentősen késnek a beszámolóval vagy le sem adják azt? Ebben az esetben egy folyamat részesévé válnak, aminek az első lépcsőfokát a NAV indítja el. A beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén a NAV harmincnapos határidővel felszólítja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha ezt a vállalkozás a határidőn belül sem teljesíti, akkor a NAV harmincnapos határidő kitűzésével 200 ezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha a vállalkozás ezt követően sem nyújtja be a beszámolót, akkor az eljárás magasabb fokozatba kapcsol, a NAV az adózó adószámát hivatalból törli, erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. A cégbíróság 15 munkanap alatt intézkedik a cég törléséről, azaz megkezdődik a vállalkozás megszűnésére irányuló cégbírósági eljárás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 14., 17:05
Július 14-től pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére; a Magyar Falu Program keretében, a Jedlik Ányos Energetikai Program forrásaiból összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
2025. 07. 14., 18:25
Már akadt vállalkozás, amely élt a július elején megnyílt lehetőséggel és sikeresen lekerült az alkalmazottjukat bejelentés nélkül foglalkoztatók listájáról, így mentesülve a listával járó súlyos szankciók alól.
2025-07-14 18:40:00
A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.
2025-07-13 21:30:00
Az EPR alá tartozó gyártóknak, illetve első belföldi forgalomba hozóknak 2025. július 20-ig kell teljesíteniük az előző negyedévre vonatkozó mennyiségi adatszolgáltatási kötelezettségüket az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren keresztül – hívja fel a figyelmet a MOHU.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS