A belügyminiszter május 24-i kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően.
A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, 30 napig, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása. Emellett vízkészletjárulékot sem kell fizetni.
A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutatóból elérhetők azok a bejelentő lapok is, amelyeket be kell nyújtani a vízügyi igazgatóság és a vízügyi hatóság részére. A vízhiány és az aszály között fontos különbség van; az erről készült tájékoztató itt olvasható.
Egyre drágább a narancslé, nem tudni, hol lesz az áremelkedés vége.
A Tomori Pál híd bekapcsolja a Duna bal partját a paksi projektbe és autópálya-kapcsolatot is biztosít Kalocsának.