Magyarországon a HR szakértők több mint 50 százaléka támogatja a mesterséges intelligencia használatát

2024. 06. 15., 12:10

Magyarországon a HR szakértők több mint 50 százaléka támogatja azoknak az AI eszközöknek a vállalati használatát, amelyek megkönnyítik és felgyorsítják az alkalmazottak munkavégzését, valamint a válaszadók jelentős része szerint világos irányelvek kidolgozására lenne szükség a mesterséges intelligencia vállalaton belüli felhasználására – állapítja meg a Munkahelyeink.hu regionális felmérése.

A Munkahelyeink.hu nemzetközi karrierportál (a WhereWeWork Group része) regionális kutatást készített az AI eszközök vállalati megítéléséről és alkalmazásáról Magyarországon, Romániában, Görögországban, Bulgáriában és Moldovában.  Az átfogó felmérés elsősorban 100 fő feletti cégek körében készült autóipari, pénzügyi szolgáltatások, IT&C, BPO és szolgáltatások, építőipar és ingatlan, oktatás, gyógyszerészet, HoReCa, fogyasztási cikkek gyártása, ipari termelés, kiskereskedelem, egészségügyi szolgáltatások, tudományos/műszaki szolgáltatások, szállítási/logisztikai szolgáltatások, valamint távközlés ágazatokban.

„A felmérés eredményei megerősítik, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak divatszó, hanem kulcsfontosságú technológia, amely a hatékonyságot, az innovációt és az ügyfelek elégedettségét eredményezi. Az AI-be való befektetésünk alátámasztja elkötelezettségünket, hogy partnereinket és ügyfeleinket a legmodernebb eszközökkel láthassuk el, segítve ezzel eligazodásukat az összetett, modern munkaerőpiaci környezetben” – mondta Costin Tudor, a Munkahelyeink.hu és WhereWeWork Group vezérigazgatója.

AI eszközök használata a vállalatoknál

A felmérés szerint jelenleg az 5 ország közül legnagyobb arányban (64 százalék) Magyarországon használnak AI eszközöket az alkalmazottak. Bulgáriában ez az arány 58, Romániában 41, Moldovában 21, Görögországban 43 százalék. A két fő ok, amelyek miatt a HR szakértők támogatják az AI eszközöket Magyarországon, az alkalmazottak munkaterhének megkönnyítése és az időmegtakarítás (50 százalék), valamint bizonyos feladatok automatizálása, ami mentesíti a vállalatot attól, hogy külső beszállítókra kelljen támaszkodnia (30 százalék).

Ugyancsak szempont, hogy az AI eszközök használata csökkentheti az új munkaerő felvételének szükségességét a szervezetbe. Moldovában 33, Romániában 14, Görögországban 13, Bulgáriában pedig 7 százalékra tehető azoknak az aránya, akik emiatt támogatják az eszközök használatát. Magyarországon 13 százalékra tehető azoknak az aránya, akik nem gondolkodtak még ezen a kérdésen, ez az arány Moldovában a legmagasabb (43 százalék), Romániában (7 százalék) és Bulgáriában (7 százalék) a legalacsonyabb. Magyarországon a HR szakértők csupán 5 százaléka nem támogatja a mesterséges intelligencia használatát vállalati szinten. Ez az arány Moldovában 33, Romániában 14, Görögországban 13, Bulgáriában pedig 7 százalék.

Magyarországon a HR szakemberek által leggyakrabban használt AI alkalmazások a ChatGPT (52 százalék), a HR szakmai alkalmazások (41 százalék) vagy a saját célra fejlesztett egyéni megoldások (18 százalék).

Etikai kérdések

A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy a társadalmat hogyan befolyásolja a jövőben a mesterséges intelligencia eszközök fejlesztése. Magyarországon a válaszadók 27 százaléka szerint a mesterséges intelligencia eszközökkel sokkal könnyebb lesz a munkavállalók munkája, és jelentősen segíti majd a társadalom fejlődését, 21 százalék szerint a hatás pozitív lehet, ha gondoskodunk a szükséges intézkedésekről a munkahelyek fejlődésének védelmében, 34 százalékát aggodalommal tölti el, hogy ezek az eszközök mit tehetnek a munkaerőpiaccal és általában a társadalommal. A régióban legkisebb arányban Moldovában (11 százalék) és Görögországban (22 százalék) gondolják, hogy az AI eszközöknek köszönhetően sokkal könnyebb lesz a munkavállalók munkája, és jelentősen segíti majd a társadalom fejlődését.

A felmérés témája volt az is, miként biztosítható, hogy a mesterséges intelligenciát felelősségteljesen és etikusan használják a munkahelyeken. Erre a kérdésre a legnagyobb arányban minden országban (Magyarország 40 százalék, Románia 38 százalék, Bulgária 38 százalék, Görögország 38 százalék, Moldova 33 százalék) a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítását nevezték meg.

A válaszadók jelentős része szerint világos irányelvek kidolgozására lenne szükség a mesterséges intelligencia vállalaton belüli felhasználására (Magyarországon 23, Romániában 28, Görögországban 11, Bulgáriában 26, Moldovában 32 százalék). Sokan a munkavállalókra vonatkozó adatvédelmi intézkedések bevezetésével látják a technológia etikus és felelős felhasználását (Magyarországon 24, Romániában 17, Görögországban 19, Bulgáriában 15, Moldovában 8 százalék).

A magyarországi válaszadók 65 százaléka szerint a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt ​​hatása elsősorban a munkáltató felelőssége, 28 százalék szerint a civil társadalom feladata, 4 százalék szerint pedig a kormányzat felelőssége a terület kézbentartása. A környező országokban elsősorban ugyancsak a munkáltató felelősségének látják a mesterséges intelligencia szabályozását, Görögországban 60, Bulgáriában 63, Romániában 41, Moldovában pedig 38 százalék jelölte meg ezt a válaszlehetőséget.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-05-12 09:20:00
A védett ismeret – vagy elterjedtebb nevén know-how – fontos szerepet játszik a gazdasági életben. Sok esetben olyan fontos tudást és értéket jelent, amely nélkül egy vállalkozás nem tud hatékonyan és eredményesen működni. Mi minősül know-how-nak és milyen jogi védelmet élvez? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2026-05-12 00:45:00
A közlekedéspolitikában jelentős feladatok tornyosulnak Magyarország előtt – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés közlekedési és beruházási bizottságának ülésén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS