Magyarországon a HR szakértők több mint 50 százaléka támogatja a mesterséges intelligencia használatát

A Munkahelyeink.hu nemzetközi karrierportál (a WhereWeWork Group része) regionális kutatást készített az AI eszközök vállalati megítéléséről és alkalmazásáról Magyarországon, Romániában, Görögországban, Bulgáriában és Moldovában.  Az átfogó felmérés elsősorban 100 fő feletti cégek körében készült autóipari, pénzügyi szolgáltatások, IT&C, BPO és szolgáltatások, építőipar és ingatlan, oktatás, gyógyszerészet, HoReCa, fogyasztási cikkek gyártása, ipari termelés, kiskereskedelem, egészségügyi szolgáltatások, tudományos/műszaki szolgáltatások, szállítási/logisztikai szolgáltatások, valamint távközlés ágazatokban.

„A felmérés eredményei megerősítik, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak divatszó, hanem kulcsfontosságú technológia, amely a hatékonyságot, az innovációt és az ügyfelek elégedettségét eredményezi. Az AI-be való befektetésünk alátámasztja elkötelezettségünket, hogy partnereinket és ügyfeleinket a legmodernebb eszközökkel láthassuk el, segítve ezzel eligazodásukat az összetett, modern munkaerőpiaci környezetben” – mondta Costin Tudor, a Munkahelyeink.hu és WhereWeWork Group vezérigazgatója.

AI eszközök használata a vállalatoknál

A felmérés szerint jelenleg az 5 ország közül legnagyobb arányban (64 százalék) Magyarországon használnak AI eszközöket az alkalmazottak. Bulgáriában ez az arány 58, Romániában 41, Moldovában 21, Görögországban 43 százalék. A két fő ok, amelyek miatt a HR szakértők támogatják az AI eszközöket Magyarországon, az alkalmazottak munkaterhének megkönnyítése és az időmegtakarítás (50 százalék), valamint bizonyos feladatok automatizálása, ami mentesíti a vállalatot attól, hogy külső beszállítókra kelljen támaszkodnia (30 százalék).

Ugyancsak szempont, hogy az AI eszközök használata csökkentheti az új munkaerő felvételének szükségességét a szervezetbe. Moldovában 33, Romániában 14, Görögországban 13, Bulgáriában pedig 7 százalékra tehető azoknak az aránya, akik emiatt támogatják az eszközök használatát. Magyarországon 13 százalékra tehető azoknak az aránya, akik nem gondolkodtak még ezen a kérdésen, ez az arány Moldovában a legmagasabb (43 százalék), Romániában (7 százalék) és Bulgáriában (7 százalék) a legalacsonyabb. Magyarországon a HR szakértők csupán 5 százaléka nem támogatja a mesterséges intelligencia használatát vállalati szinten. Ez az arány Moldovában 33, Romániában 14, Görögországban 13, Bulgáriában pedig 7 százalék.

Magyarországon a HR szakemberek által leggyakrabban használt AI alkalmazások a ChatGPT (52 százalék), a HR szakmai alkalmazások (41 százalék) vagy a saját célra fejlesztett egyéni megoldások (18 százalék).

Etikai kérdések

A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy a társadalmat hogyan befolyásolja a jövőben a mesterséges intelligencia eszközök fejlesztése. Magyarországon a válaszadók 27 százaléka szerint a mesterséges intelligencia eszközökkel sokkal könnyebb lesz a munkavállalók munkája, és jelentősen segíti majd a társadalom fejlődését, 21 százalék szerint a hatás pozitív lehet, ha gondoskodunk a szükséges intézkedésekről a munkahelyek fejlődésének védelmében, 34 százalékát aggodalommal tölti el, hogy ezek az eszközök mit tehetnek a munkaerőpiaccal és általában a társadalommal. A régióban legkisebb arányban Moldovában (11 százalék) és Görögországban (22 százalék) gondolják, hogy az AI eszközöknek köszönhetően sokkal könnyebb lesz a munkavállalók munkája, és jelentősen segíti majd a társadalom fejlődését.

A felmérés témája volt az is, miként biztosítható, hogy a mesterséges intelligenciát felelősségteljesen és etikusan használják a munkahelyeken. Erre a kérdésre a legnagyobb arányban minden országban (Magyarország 40 százalék, Románia 38 százalék, Bulgária 38 százalék, Görögország 38 százalék, Moldova 33 százalék) a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítását nevezték meg.

A válaszadók jelentős része szerint világos irányelvek kidolgozására lenne szükség a mesterséges intelligencia vállalaton belüli felhasználására (Magyarországon 23, Romániában 28, Görögországban 11, Bulgáriában 26, Moldovában 32 százalék). Sokan a munkavállalókra vonatkozó adatvédelmi intézkedések bevezetésével látják a technológia etikus és felelős felhasználását (Magyarországon 24, Romániában 17, Görögországban 19, Bulgáriában 15, Moldovában 8 százalék).

A magyarországi válaszadók 65 százaléka szerint a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt ​​hatása elsősorban a munkáltató felelőssége, 28 százalék szerint a civil társadalom feladata, 4 százalék szerint pedig a kormányzat felelőssége a terület kézbentartása. A környező országokban elsősorban ugyancsak a munkáltató felelősségének látják a mesterséges intelligencia szabályozását, Görögországban 60, Bulgáriában 63, Romániában 41, Moldovában pedig 38 százalék jelölte meg ezt a válaszlehetőséget.