A KSH részletes ipari adatai jórészt növekedésről szólnak, holott „valójában” (munkanaphatással kiigazítva) a termelés 2,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól 2024 áprilisában.
2024 áprilisában az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg munkanaphatástól megtisztítva 2,4 százalékkal elmaradt attól. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal több munkanap volt, mint 2023 áprilisában – olvashatjuk a statisztikai hivatal tájékoztatójában.
Az ágazatonkénti (és alágankénti) összesítésekben ugyanakkor a munkanaphatást nem vette figyelembe a statisztikai hivatal, így persze igaz, hogy „a feldolgozóipari alágak többségében nőtt a termelés”. A két kivétel egyike éppen a legnagyobb alág, a járműgyártás, amelynek kibocsátása (hárommal több munkanap alatt is) 2,5 százalékkal csökkent. Ennél is nagyobb volt a visszaesés a 10,3 százalékos feldolgozóipari súlyú „villamos berendezés gyártása” alágban, ahol a termelés 6,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül „az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 23 százalékkal visszaaesett”. A munkanaphatást is figyelembe véve ez utóbbi mínusz 30 százalék körüli éves csökkenést jelenthet.
Az akkumulátor- és szárazelemgyártás volumene (a nyers adatok szerint) márciusban 17,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.