Nem érzik biztonságban az adataikat a vásárlók

2024. 06. 18., 17:40

Egyre több vevő aggódik amiatt, hogy a vásárláskor megadott adatai kiszivárognak, ami a kereskedőket is lépésre kényszeríti – mutat rá az EY legfrissebb, 30 ország több mint 23 ezer fogyasztójának megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából.

Megnehezíti a kereskedők dolgát, hogy a vásárlók az elmúlt egy évben egyre kevésbé érzik biztonságban az adataikat. A fogyasztóknak már közel kétharmada (61 százalék) attól fél, hogy ellopják a személyes adatait, több mint felük (54 százalék) pedig tart tőle, hogy a cég, amellyel megosztja az információkat, kibertámadás áldozata lesz.

„Minden cégvezető prioritási listájának az élén kell, hogy álljon, hogy megerősítse szervezete információbiztonságát. Ez a saját, jól felfogott érdeke. Erre ráadásul az Európai Unió úgynevezett NIS2 irányelve is ösztönzi többek között az 50 fő munkavállalói létszám feletti digitális szolgáltatókat. Konkrét intézkedéseket kell tenniük kibervédelmi szintjük növelése érdekében” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY Magyarország kibervédelmi üzletágának vezetője.

A válaszadók közül sokan örülnének, ha a weboldalakon a látogatók adatait gyűjtő úgynevezett sütiktől (cookie) egyszer és mindenkorra megszabadulhatnának. Úgy vélik, hogy az online pénztárnál előre megadott személyes adatok (36 százalék) a felhasználók mozgását nyomon követő honlapok (30 százalék) és a böngészési, illetve vásárlási előzmények alapján személyre szabott hirdetések (22 százalék) nagyban rontják a vásárlói élményt.

„A minőségi adat kulcsfontosságú ahhoz, hogy a megfelelő célcsoportokat releváns üzenetekkel és ajánlatokkal érjék el a vállalatok. Azt azonban egy vezető sem felejtheti el, hogy a vásárlók egyre tudatosabbak, és automatikusan már nem sokan fogják megosztani a személyes adataikat. Kritikusan fontos, hogy a vállalatok tudatosan edukálják és informálják mind a vevőiket, mind a belső dolgozóikat arra, hogy mit és miért tesznek az információkkal, hogyan védik azokat. Aki ugyanis ezt elhalasztja és képtelen lesz az ügyfelei igényeit kielégíteni, az villámgyorsan le fog maradni a kiélezett kereskedelmi versenyben” – hangsúlyozta Palincsár László, az EY Customer & Growth területének vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS