öntözés

A belügyminiszter május 24-i kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően.

Október 1-jéig van lehetőség – többek közt a vízmegtartási, valamint az öntözési lehetőséget biztosító – támogatási kérelmek benyújtására „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” pályázat keretében.

Szinte ugyanannyian fogyasztanak otthoni csapvizet, mint ásványvizet, a többség pedig inkább a zuhanyozást választja – derül ki a Xylem „State of Water” online kutatásából.

A háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak 2024. január 1. utáni létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről útmutatót készített az Agrárkamara.

2023-ban az állam teljes körűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését.

Újabb változtatásokat és egyszerűsítéseket kezdeményez a kutak szabályozásában az Agrárminisztérium – közölte Nagy István miniszter.

Elkészült Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása Mezőhegyesen; a 10,5 milliárd forintos program révén a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözhető földterülete megduplázódott.

Támogató szemlékkel segíti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését.

A magyar agrártársadalom képes hagyományos értékei megtartása mellett, a kormány támogatását élvezve, megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos élelmiszerrel ellátni a lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

A kormány célja, hogy növelje az agrárium aszállyal szembeni ellenálló képességét.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az ország délnyugati és északkeleti sarkait kivéve jelentős, 50-90 mm nedvesség hiányzik a felső egy méteres talajrétegből, ami esetleges tavaszi vagy nyári aszályok előfordulásakor jelentősen felerősítheti azok kártékony hatását.

A Szigetköz talajminőségének és egyedülálló ivóvízbázisának védelme, a környezetkímélő tápanyagellátás és a helyes növénytermesztés elősegítése, valamint öntözéstechnikai fejlesztés is célja a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának szakemberei által végzett kutatásnak.

A növekvő szárazság az Alföld szántóföldi kertészeteinek is egyre nagyobb gondot okoz, amire tartós megoldást csak a legmodernebb öntözési technológiák alkalmazása jelent.

Hét pályázati kiírást jelentetett meg a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság: az első körben 864 millió dinárral segítik a vajdasági gazdákat.

Az öntözhető területek nagyságát százezer hektárral kívánja növelni 2024-ig az agrártárca – mondta az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára Debrecenben, a Tiszta víz 2020 című japán-magyar regionális agrárkonferencián hétfőn.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „NAKPRAKTIKUM – Vízgazdálkodjunk okosan” címmel szakmai rendezvénysorozatot tart március 4. és 12. között négy városban.

A klímaváltozás miatt is kulcsfontosságú az öntözésfejlesztés, a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele a hazai agrárium versenyképességének növeléséhez.

Az Agrárkamara az öntözni kívánó termelők számára átláthatóbbá teszi az engedélyhez szükséges alapvető lépéseket.

További nemzeti forrásokat különített el a kormány öntözésfejlesztésre, és konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban.

Az év elején megváltozott vízügyi szabályozás szerint a korábbi 5 év helyett immár akár 20 évre is kaphat vízjogi engedélyt az öntözni kívánó gazdálkodó.

Az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után a 2018. augusztus 15. és 2018. november 30. közötti időszakban nem kell a vízfelhasználónak vízkészletjárulékot fizetni.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, illetve az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosításokat kezdeményezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége.