Útmutatót készített a kutak új szabályozásához az Agrárkamara

2023. 06. 27., 15:51

Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak általánosan jogszerűnek minősülnek, azokat nem kell bejelenti, és üzemeltetésükhöz nem kell vízjogi engedélyt kérni. A kutak 2024. január 1. utáni létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről útmutatót készített a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A törvénymódosítást a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a NAK is támogatta.

Jövő évtől a kutakkal kapcsolatos esetleges bejelentési, engedélyezési feladatokat az határozza meg, hogy a kút vízkészletvédelmi szempontból milyen területen létesül. Az új szabályozás meghatároz kockázatmentes és kockázatos területeket, utóbbi kategóriába hazánk területének 12 százaléka tartozik, ezek a védendő ivó- és/vagy karsztvízbázisok.

A kockázatmentes és a kockázatos területeket a vízkészletvédelmi országtérkép mutatja majd meg, amelyet 2023. augusztus 31-ig készít el az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A térképet egyrészt a Hivatalos Értesítőben teszik közzé, másrészt a tervek szerint készül egy online felület is, ahol a helyrajzi szám megadásával lehet azonosítani, hogy az érintett terület kockázatmentesnek vagy kockázatosnak minősül-e.

A háztartási vízigényt kielégítő, 50 méter talpmélységet meg nem haladó, és az első vízzáró réteget el nem érő kút esetében kockázatmentes területen 2024. január 1-jét követően sem lesz teendő, nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez.

Ivóvíz- vagy karsztbázis szempontjából kockázatos területen azonban a kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a kút helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.

Kockázatmentes területen a sekély mélységű (50 méter talpmélységet meg nem haladó) és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntöző kút esetében 2024. január 1-jét követően a létesítést, üzemeltetést és megszüntetést előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Földügyi Központ részére, és a kutakat digitális vízmérővel kell felszerelni. Kockázatos területen a sekély mélységű öntözőkút létesítése, üzemeltetése és megszüntetése is vízjogi engedélyhez kötött tevékenység lesz.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített annak érdekében, hogy a lakosság és a mezőgazdasági vízhasználók el tudjanak igazodni a kutakkal kapcsolatos új, 2024. január 1-jén érvénybe lépő szabályozáshoz, a kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges teendőkről. Az útmutató elérhető a NAK portálján.

A vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése nem csak az állam, hanem mindenki kötelessége. Tekintettel arra, hogy az édesvízkészletek egyre korlátozottabban állnak rendelkezésre, a gazdálkodóknak fontos szem előtt tartani a felelős, fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodással összhangban lévő termelés szabályait, annak érdekében, hogy hazai vízkészleteinket meg tudjuk őrizni a következő generáció számára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 17., 16:17
Az ESG törvény, valamint annak végrehajtási rendelete speciális rendelkezéseket tartalmaz egy vállalkozás közvetlen beszállítóinak átvilágítására, aminek teljesítéséért végső soron az ügyvezetés tartozik felelősséggel – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A törvény közelmúltban megjelent végrehajtási rendeletéből kiderül, mindez milyen feladatokat ró a vállalatokra.
2024-10-18 00:18:00
Az egyre komplexebb szabályozási környezet, valamint a geopolitikai helyzet bizonytalansága ellenére is optimizmus uralkodik a technológiai szektorban a növekedési kilátásokat illetően – többek között erre mutat rá a DLA Piper Tech Index riportjának 2024. évi kiadása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS