Esővízzel és zuhanyozással spórolnak a magyarok

A kánikula egyik velejárója a megnövekedett vízfogyasztás, ugyanis ilyenkor az emberek, állatok és növények is fokozottan igénylik a folyadékot. A Xylem „State of Water” online kutatása első részében arra volt kíváncsi, mennyire használják tudatosan a magyarok a vizet.

A válaszok alapján az látszik, hogy az otthonukban csapvizet fogyasztók, illetve az ásványvízre szavazók tábora nagyjából azonos (előbbit 44, utóbbit 41 százalék jelölte meg). A fennmaradó 15 százalék szűrt vizet iszik otthon. A falun élők körében az átlagosnál jóval magasabb, 53 százalék az ásványvizet választók aránya, míg a jellemzően csapvizet fogyasztóké 39 százalék. A budapestiek körében fordított a helyzet, a válaszadók 38 százaléka preferálja az ásványvizet, a csapvizet választók aránya pedig 45 százalék. A községben, városban, illetve megyeszékhelyen lakók körében nagyjából az országos átlagnak megfelelően alakul az ásványvizet, csapvizet, illetve szűrt vizet választók aránya.

A csapvizet mellőzők leginkább azért döntenek így, mert egészségesebbnek tartják az ásványvizet (39 százalék), de viszonylag sokan vannak, akik azért nem isznak csapvizet, mert nem jó az íze (28 százalék). További 26 százalék pedig azt jelezte, hogy túl zavaros, klóros a csapvíz, ezért kerüli a fogyasztását, hét százalék pedig azért dönt így, mert nem jó a szaga.

A havonta elhasznált vízmennyiség kapcsán szinte ugyanolyan arányban vannak az 5 köbméter alatt és 5-10 köbméter között fogyasztók (42-42 százalék). A havonta 10-15 köbméternyi vizet elhasználók aránya a válaszadók között 11 százalék, 5 százalék pedig 15 köbméternél is többet fogyaszt egy hónapban.

A havi vízfogyasztás szoros összefüggést mutat az egy háztartásban élők számával. Az egyedül élők között tízből heten havonta 5 köbméteres, vagy annál kisebb fogyasztással is kijönnek, de még a kétfős háztartások esetében is 50 százalék körüli az ötköbméteres küszöböt át nem lépők aránya. Azok a családok, ahol 3-an, vagy 4-en élnek együtt, jellemzően 5-10 köbméternyi vizet használnak el egy hónapban, míg az ötfős, vagy annál is nagyobb háztartások esetében egyharmad-egyharmad az 5-10 és a 10-15 köbmétert fogyasztók aránya.

A felmérés során a válaszadók kétharmada jelezte, hogy a takarékosabb megoldásnak számító zuhanyzást választja, a kérdőívet kitöltők csupán ötöde fürdik kádban. 16 százalék volt azok aránya, akik annak ellenére, hogy általában zuhanyoznak, időnként azért elmerülnek egy kád vízben. A kutatás alapján úgy tűnik, hogy a falvakban élők szeretnek leginkább egy kád vízbe beülve fürdeni, közel harmaduk jelölte meg ezt az opciót, ami jóval az országos átlag fölötti érték, miközben a zuhanyzást 51 százalék választja a falusiak közül, ami szintén jelentősen eltér az átlagtól.

A kérdőívet kitöltők többsége, közel 64 százaléka nem használ mosogatógépet, helyette folyóvízzel tisztítják koszos edényeiket. Ezeknek a válaszadóknak a közel fele azonban figyel arra, hogy maximum egy mosogatótálcányi csapvizet használjon el. A válaszadók további 36 százaléka mosogatógépet használ. Az országos átlagnál jóval magasabb, 47 százalék a fővárosban élők körében a mosogatógépet alkalmazók aránya, és a városban élők 44 százaléka is ezzel a megoldással él.

A kerttel rendelkezők is igyekeznek spórolni, majdnem felük (48 százalék) összegyűjtött esővízzel locsolja növényeit. Valamivel több mint egyharmaduk fúrt kútból oldja meg ezt a feladatot, és kicsit több mint 17 százalék azok aránya, akik vezetékes vízzel locsolnak.

A felmérés alapján sikeresnek tűnik a használt sütőolajjal kapcsolatos szemléletformálás, a válaszadók 84 százaléka jelezte ugyanis, hogy nem önti a lefolyóba az olajat, mivel tisztában van azzal, hogy ez mennyire környezetszennyező. További 13 százalék azok aránya, akik ennyire ugyan nem tudatosak, néhány alkalommal már előfordult velük, hogy a lefolyóba öntötték a használt sütőolajat. Mindössze 3 százalék azok aránya, akik viszont rendszeresen így szabadulnak meg az olajtól.

A legnagyobb arányban a városban élők bánnak elővigyázatosan a használt sütőolajjal, 92 százalékuk jelezte, hogy soha nem önti a lefolyóba, de a községben élők 90, illetve a falvakban lakók 86 százaléka is így cselekszik. A fővárosiak körében az országos átlagnál alacsonyabb, 80 százalék a sütőolajat tudatosan kezelők aránya, míg a megyeszékhelyeken élők körében meglepően alacsony, mindössze 73 százalék.

„Az elmúlt évek szemléletformáló aktivitásai, illetve az aszályokkal, átmeneti vízhiánnyal kapcsolatos tapasztalatok jelentős mértékben erősítették a tudatos vízhasználatot. Az emberek minden területen kezdenek tisztában lenni azzal, hogy mekkora érték a víz és milyen fontos, hogy okosan bánjunk vele” – hangsúlyozta Vargha Márton, a Xylem Water Solutions Kft. marketing és kommunikációs vezetője.