Plusz tízmilliárdokat költenek öntözésfejlesztésre

2019. 01. 18., 15:30

További nemzeti forrásokat különített el a kormány öntözésfejlesztésre, és konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését.

A 2017 végén megjelent Öntözésfejlesztési Stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat előírta többek közt az öntözési kataszter készítését. Annak részeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a felszíni vízzel jelenleg kielégíthető hatásterületen végzett el vízigény-felmérést, amely során a gazdálkodók közel 300 ezer hektár öntözésére jeleztek új igényt.

Ehhez kapcsolódóan 2018 őszén jelent meg a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztésről szóló – a végrehajtási tervnek minősülő – kormányhatározat, 17 milliárd forint éves kerettel a 2020-2030 közötti időszakra. Ez elsősorban a vízkeresleti oldal fejlesztését biztosítja, többek között közel száz beruházás előirányzásával és további feladatok meghatározásával.

A napokban jelent meg az öntözési célt szolgáló feladatok és fejlesztések végrehajtásához szükséges többletforrás biztosításáról szóló kormányhatározat. Eszerint félmilliárd forint többletforrásból jöhet létre az öntözési ügynökség, valamint az öntözési ügynökségre vonatkozó és az önkéntes termelői öntözési közösségek működését segítő részletes szakmai koncepció megalkotása.

Közel 34 milliárd forint jut az eredményes működést támogató infrastrukturális-, eszköz- és humánerőforrás-hiány feloldására, 600 millió forintból az állami főműveket és a mezőgazdasági földterületek között elhelyezkedő helyi érdekeltségű közcélú vízilétesítményeket mérik fel.

További feladatként az állami tulajdonban lévő öntözési célra felhasználható vízgazdálkodási rendszerek közé beékelődő, nem állami tulajdonú csatornaszakaszok felmérése, az aszálykár-elhárítási rendszernek a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerbe önálló pillérként beépítési lehetőségének megvizsgálása történik meg.

Mintegy 300 millió forint többletforrás jut a Szarvas városában az öntözésfejlesztési bemutató gazdaság és képzési központ kialakítása lehetőségének megvizsgálására, a Szent István Egyetem és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ együttműködésében. Ezeken túl jut forrás a közép- és a felsőfokú képzéshez kapcsolódó mezőgazdasági vízgazdálkodási képzési és ösztöndíjas program kidolgozására, valamint a talaj- és vízgazdálkodási kutatási és innovációs tématerület Innovációs és Kutatási Alapból támogathatóságának megvizsgálásra.

Az előirányzott feladatok végrehajtásának határidői 2019 első felére datálódnak. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS