Átadták Mezőhegyesen Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházását

Átadták Mezőhegyesen Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházását
2022. 10. 27., 19:17

Elkészült Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása Mezőhegyesen; a 10,5 milliárd forintos program révén a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözhető földterülete megduplázódott.

Nagy István agrárminiszter az átadó ünnepségen elmondta: az öntözéses gazdálkodás manapság az egyik legkomplexebb rendszer, amely az agrárium versenyképességének fejlesztését, az élelmiszerszuverenitás elérését szolgálja. „Ennek a mérföldkövénél vagyunk most. Mérföldkő azért, mert felismertük a problémát, kerestünk rá megoldást, és ezt megfelelő technológiai színvonallal meg is tudjuk valósítani.”

A talajnedvesség Európa-szerte csökken; a magyar földterületek 46 százalékát sújtotta idén aszály. A vizet bő vízhozamnál kell betározni a későbbi felhasználás céljával, de nemcsak öntözni kell, hanem változtatni a talajművelésen, és fel kell ismerni a vetőmagok genetikai potenciálját is – mondta el a miniszter, aki szerint szomorú, hogy a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület körülbelül felén, 85 ezer hektáron öntöztek csak2021-ben. A kormány célul tűzte ki, hogy 2024-re megduplázza az öntözött területeket, elérve a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újra 350 ezer hektáron fog öntözéses gazdálkodás folyni.

Nagy István elmondta: a Vidékfejlesztési Program keretében kiemelten támogatják az öntözési beruházásokat és az öntözési közösségeket. A kérelmek benyújtására jövő év június végéig van lehetőség. Eddig 753 termelő részesült 46 milliárd forint támogatásban. A napokban 6,5 milliárd forint értékben újabb 31 pályázatról született döntés. 2023 és 2027 között pedig a KAP Stratégiai Terv alapján mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.Támogatják az öntözési közösségek együttműködését is, már 26 közösség részesült 1,8 milliárd forint támogatásban; a pályázatokat év végéig lehet beadni.

Az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében – hangsúlyozta Nagy István. Létrejöttek az öntözési közösségek (jelenleg 142-t ismertek el, amelyek összesen több mint 63 ezer hektáron folytatnak öntözéses gazdálkodást; de alakulóban van még 73 közösség), és több tízmilliárd forint értében valósultak meg öntözési beruházások. A Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen 5 millió köbméter maximális tározókapacitással.

Csányi Attila, a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az idei aszályos nyár miatt a mezőgazdasági kibocsátás körülbelül 30 százaléka veszett oda; a gazdasági kár 500 milliárd forint körül alakul. Ha ezt az összeget – uniós 50 százalékos támogatási intenzitású projektekkel számolva – öntözésfejlesztésre fordítanánk, a hazai termőterület 9–10 százaléka, mintegy 400 ezer hektár lenne öntözhető – mondta el az alelnök, hozzátéve, hogy ezzel még mindig csak azt a szintet érnénk el, ahol az 1970-es években tartottunk.

Hektáronként körülbelül 3 millió forintból építhető ki az öntözés, a beruházások megtérülési ideje a klímaváltozás miatt 10 év alá csökkent – hangsúlyozta Csányi Attila. A KITE előrejelzéseket is adó országos meteorológiai hálózatot is működtet, emellett talajművelési, öntözési javaslatokat is ad a gazdáknak. Az alelnök reményét fejezte ki, hogy a mezőhegyesi mintaprojekt „katalizátora lehet egy most elinduló, országos öntözésfejlesztési programnak”.

A mezőhegyesi beruházás

A mezőhegyesi beruházáshoz 8,5 milliárd forintot a magyar állam biztosított tőkeemelés formájában; kétmilliárd forintot pedig a ménesbirtok tett hozzá önrészként. Nyolcvanegy öntözőgépet szereztek be, amelyek teljes hossza csaknem 38 ezer méter. A gépek digitálisan, a távolból indíthatóak, saját rádiófrekvenciás irányító rendszerrel működnek.

Az eddigi 2445-ről 5171 hektárra nőtt az egyidejűleg öntözhető terület, amely európai szinten is jelentős nagyságú. Az öntözővizet a Maros folyóból biztosítják.

A beruházással a hibridkukorica mellett egyéb növénykultúrák is öntözhetővé váltak. Az egyidejűleg öntözhető terület növelésével a növénytermesztés képes kiszolgálni a robotizált tehenészet tömegtakarmány igényét.

Az építési munkálatok 13 hónap alatt, a gépbeszerzések és telepítések 19 hónap alatt valósultak meg. A kivitelezési munkákat a Délút és a Békés Drén végezte.

Magyarországon jelenleg 80-90 ezer hektáron – a szántóterületek alig 1–2 százalékán – folyik öntözéses gazdálkodás. Az uniós átlag ennek a háromszorosa. A nemzeti öntözésfejlesztési mintaprogram célja, hogy a magyar mezőgazdaságban bemutasson egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, és emelhető annak mennyisége. Ennek mintaprogramja zajlott Mezőhegyesen. (MTI)

Fotó: MTI/Fekete István

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS