Az öntözés fejlesztésével növelnék a versenyképességet

2018. 11. 21., 11:00

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, illetve az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosításokat kezdeményezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) néhány hónapja mutatta be többéves fejlesztési programcsomagját, amelyben javaslatokat tett egyebek mellett a termőföldek forgalmának szabályozásával kapcsolatban.

A megfogalmazott célok megvalósítása érdekében a NAK a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) együttműködésben törvénymódosító javaslatokat kezdeményezett, amelyeket tegnap nyújtott be az Országgyűlésnek Győrffy Balázs, a NAK elnöke, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke és Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke.

A helyi földbizottságok feladatát, azaz a termőföldek adásvételének véleményezését a NAK területi szervei látják el, állásfoglalásukkal szemben jelenleg az önkormányzatok képviselő-testületéhez lehet kifogást benyújtani. Ezen testületek döntése ellen a bíróságon lehetett fellebbezni, a perköltségek megfizetése azonban sok kistelepülés működését veszélyezteti.

A benyújtott törvénymódosító javaslat értelmében a képviselő-testületek a jövőben nem vennének részt az eljárásban. Ezen túlmenően a bíróságok nem változtathatnák meg a NAK területi szerveinek döntését, csak új eljárás lefolytatására adhatnának utasítást. Ezzel megerősödne a helyi gazdák szerepe a földforgalom ellenőrzésében, és így a birtokpolitikai célkitűzések megvalósításában.

A benyújtott törvénymódosító a visszaélések megakadályozása érdekében módosítaná az állattartók jogosultságát az elővásárlására és előhaszonbérletre, és ezáltal igazságosabb lenne a földforgalmi szabályozás: a földek művelési ágának igazodnia kellene a tartott állatok takarmányszükségletéhez.

Szigorodnának a következményei annak, ha valaki nem tartja be az elővásárlás során előnyt adó, vállalt kötelezettségeit. Ebben az esetben azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatnák a termőföldet. Amennyiben egyikük sem élne vételi jogával, az állam venné meg a birtokot. A törvénymódosító csomag szerint a jövőben nem lehetne kötni a visszaélésekre lehetőséget adó feles bérleti, illetve részesművelési szerződést, a földcsere esetében pedig szükség lenne a helyi földbizottság feladatait ellátó területi kamarai szervek jóváhagyására.

A földforgalmat érintő javaslatok mellett az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosításokat is kezdeményezett a NAK és a MAGOSZ. Ez új szabályozást vezetne be a védett állatok kártétele miatti kártérítésre. Eddig ezen fajok esetében nem volt rendelkezés arra nézve, ki viseli a kárt, ha elmaradt az indokolt riasztás, befogás vagy gyérítés.

A tervezet ezt a hiányosságot pótolja, kimondva, hogy ebben az esetben a természetvédelmi hatóságnak kártalanítást kell fizetnie. A 2015-ben elfogadott új vadászati törvény megoldásokat adott a vadgazdálkodást érintő alapvető kihívásokra. Az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai azonban indokolttá tették a jogszabály finomhangolását; a most benyújtott törvénymódosító ezt is hivatott kezelni.

A javaslatcsomag az egyes vízitársulatoknál fennálló fizetési anomáliákra is jogi megoldást ad. Korábban több vízitársulat egy küldöttgyűlési határozattal lényegében határidő nélküli fizetési kötelezettséget állapított meg. Ez szemben áll az eredeti jogalkotói szándékkal, valamint sok esetben a tagság érdekeivel is. A tervezet egyértelműen kimondja, hogy ezen kötelezettségeket csak közgyűlési határozattal lehet elrendelni.

Az agrárium versenyképességének növelése szempontjából kulcsfontosságú az öntözés fejlesztése. Ennek érdekében a tervezet egyszerűsítené a közös tulajdonban álló területeken a földfelszín felett vezetett vízilétesítmények megvalósítását azzal, hogy – az eddigi egyhangú döntés helyett – egyszerű többségi döntést írna elő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 10., 11:53
Elindult a megújult Széchenyi Kártya MAX program, a konkrét hitelkérelmek benyújtására is megnyílt a lehetőség. A hiteleket a köztartozásmentes, legalább egy teljes lezárt éves működési múlttal rendelkező kis- és középvállalkozások igényelhetik – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
2022-08-11 18:21:00
Augusztus 31-gyel megszűnik az eddigi kata, a korábbinál csak egy jóval szűkebb kör választhatja az új katát. A következő hetekben ezért közel 400 ezer vállalkozónak kell eligazodni a lehetőségek között és megtalálni a számára megfelelő adózási formát. A K&H és a Vállalkozás Okosan szakértői mutatják, mik a következő lépések.
2022-08-11 15:21:00
Ha a munkáltató akár a munkakörök ideiglenes átcsoportosításával, akár más munkavállaló rendkívüli munkavégzése elrendelésével a felmerült problémát meg tudja oldani, nem szakíthatja meg a munkavállaló szabadságát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS