Hosszútávú öntözési stratégián dolgozik az Agrárminisztérium

Hosszútávú öntözési stratégián dolgozik az Agrárminisztérium
2022. 09. 23., 15:23

A magyar agrártársadalom képes hagyományos értékei megtartása mellett, a kormány támogatását élvezve, megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos élelmiszerrel ellátni a lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor a Magyar Közgazdasági Társaság 60. közgazdász vándorgyűlésén, Szegeden.

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az élelmezésbiztonsági szekció ülésén beszélt a szaktárca kibővült feladat és hatáskörével kapcsolatban arról, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mellett a kereskedelem felügyelete, ezen területek összehangolt, egymásra épülő működtetése és fejlesztése is az élelmiszer-ellátás biztonságát erősíti. Emellett az elmúlt fél év kihívásai, nehézségei, az azokra adott válaszok bebizonyították, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai ágazat.

Farkas Sándor üdvözölte, hogy az agrárium szerepe felértékelődött, társadalmi elismertsége nőtt, és jelentős hatást gyakorol a vidéki népesség megtartására.

Az utóbbi tíz év fejlesztései mellett a miniszterhelyettes elengedhetetlennek nevezte a biztos megélhetést, az emelkedő jövedelmezőséget biztosító technológiai fejlesztést, a generációváltást, a szakképzés fejlesztését és az öntözésfejlesztést. Ez utóbbival kapcsolatban Farkas Sándor a rendszerváltást követő kormányok közös mulasztásának nevezte az öntözött területek 300 ezer hektárról mintegy 100 ezer hektárra való csökkenését. Éppen ezért segíti az agrártárca az öntözési közösségek megalakulását, és minden erővel azon van, hogy mihamarabb egy hosszútávú öntözési stratégiát tegyen le a kormány asztalára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS