Átfogó öntözési akciótervet készít a kormány

2022. 08. 04., 18:17

Az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszerellátás alapja – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán közzétett videójában, amelyben a vízgazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet. Kiemelte, a kormány célja, hogy növelje az agrárium aszállyal szembeni ellenálló képességét.

A kormány az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében: létrejöttek az öntözési közösségek, és több tízmilliárd értében valósultak meg öntözési beruházások, már 45 milliárd forint támogatást kaptak a gazdák az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, és további 70 milliárd forintot tervezünk erre a célra.

Nagy István hangsúlyozta, hogy 2020. január 1-jével lépett hatályba Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvénye, majd 2020. június 29-én annak végrehajtási rendelete. Ezek az adminisztratív terhek csökkentésével, az öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek megalakításának támogatásával komoly előrelépését jelentettek. Az öntözés kapcsán nem csupán a víz rendelkezésre állása a kérdés, a beruházások költségigénye is gátolhatja a gazdákat abban, hogy megfelelő mennyiségű vízhez juttassák a növényeket. Ennek a problémának a megoldására dolgozta ki a kormány a termelők közösségbe szerveződésének lehetőségét.

Nagy István ismertette, hogy jelenleg 118 elismert öntözési közösség létezik, amelyek összesen 56 067 hektárnyi művelt ingatlanon folytatnak öntözéses gazdálkodást. A már elismert öntözési közösségeken kívül 19 közösség kérelmeit vizsgálja az Agrárminisztérium, és további 49 közösség jelentette be megalakulási szándékát - tette hozzá.

A miniszter arra is kitért videójában, hogy a gazdák öntözési beruházásaihoz a Vidékfejlesztési Program keretében idáig csaknem 45 milliárd forint támogatást ítéltek meg. 2023. és 2027. között a Közös Agrárpolitika stratégiai tervei alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére – fejtette ki. A főművek, harmadlagos művek fejlesztésével több tízmilliárd forintos nagyságrendben valósultak meg infrastrukturális beruházások.

A Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen 5 millió köbméter maximális kapacitással. Az utóbbi három évben felújítottak vagy átépítettek 314 műtárgyat és 33 szivattyútelepet. Átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani országszerte, öntözés nélkül ugyanis nem lehetséges a megváltozott éghajlati körülmények között földet művelni.

A mostani történelmi aszálykárok miatt az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs több teljesen új támogatásról döntött. A kormány felgyorsítja a biztosítóknál az aszálykárok kifizetését, hitelmoratóriumot rendel el a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleire, a bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forintos takarmányszállítási támogatási keretet biztosít, az öntözés kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást ad.

A termelők a rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket újból benyújthatják, emellett készül az ország hosszabb távú, átfogó öntözési akcióterve. Az Operatív Törzs az aszályhelyzet alakulásától függően további intézkedéseket hozhat a közeljövőben. 

AM Sajtóiroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS