Az öntözhető területek nagyságát százezer hektárral kívánja növelni 2024-ig az agrártárca – mondta az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára Debrecenben, a Tiszta víz 2020 című japán-magyar regionális agrárkonferencián hétfőn.
Szinay Attila a január 1-jétől életbe léptetett új öntözési jogszabályokról és a pályázati lehetőségekről elmondta, hogy a klímaváltozás jelentős hatással van a mezőgazdaságra, például az egyenetlen csapadékelosztás miatt a legnagyobb összeget aszálykárra fizetik ki a kárenyhítési alapból.
Az államtitkár elmondta, hogy eddig több mint 14 ezren jelentkeztek be, akik 266 ezer hektárnyi területen fejlesztenék az öntözést. Az igény tehát megvan – jelentette ki az államtitkár.
A 2020. januártól életbe léptetett öntözésfejlesztési törvény szerint a mezőgazdasági termelőknek öntözési közösséget kell alakítaniuk, amely vízjogi engedélyek alanya lehet. Ehhez minimum 100 hektár szántóföldi terület szükséges, zöldség-gyümölcs esetében 10 hektár. Bevezették az öntözési szolgalmat is, amelynek értelmében a törvény erejénél fogva használhatják a más tulajdonát képező területet öntözés céljára.
Az államtitkár elmondta, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére 50 milliárd forintra lehet pályázni, amelyre a termelők és fiatal gazdák jogosultak.
Eddig 18 milliárd forintot ítéltek oda, ebből 4,3 milliárd forintot ki is fizettek. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.