A Szigetköz talajminőségének és egyedülálló ivóvízbázisának védelme, a környezetkímélő tápanyagellátás és a helyes növénytermesztés elősegítése, valamint öntözéstechnikai fejlesztés is célja a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának szakemberei által végzett kutatásnak. Az Insula Magna Programban elért eredményeikkel a helyi és a csallóközi gazdák munkáját is támogatják.
Az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program a győri Széchenyi István Egyetem több mint száz kutatójának bevonásával, széles körű összefogással zajlik.A Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó projektben olyan javaslatokat fogalmaznak meg a szakemberek, amelyeka következő európai uniós ciklusban valósulhatnak meg.Összesen 18 munkacsomagot határoztak meg, s közülük 13 esetében az intézmény irányításával zajlik a tevékenység. Az egyik kiemelt téma a helyes öntözés és a megfelelő tápanyag-utánpótlás.
„A szélsőséges időjárásnak és a klímaváltozásnak köszönhetően fajsúlyos kérdéssé vált a mezőgazdaságban a megfelelő öntözés és a tápanyagutánpótlás. Az előbbi a Kisalföldet is érintő aszályok és az aránytalan csapadékeloszlás, míg az utóbbi az egyre romló talajszerkezet miatt”– mondta dr. Szakál Pál.
A Széchenyi István Egyetem Víz- és Környezettudományi Tanszékének professzora hozzátette: az elmúlt 40-50 év alatt mintegy 30-40 százalékkal csökkent a talaj humusztartalma, ami a vízmegtartó képességet is kedvezőtlenül befolyásolja, így a növények szárazságtűrő képessége is romlott. Hangsúlyozta, a nagyarányú mezőgazdasági termelés hatására jelentősen csökkent a talaj tápanyagtartalma, amit szükséges hatékonyan pótolni.
„Az öntözés nem csupán pénzkérdés, hanem komoly szakértelem is szükséges hozzá. Helytelen öntözéssel hatalmas károkat is lehet okozni, kimosódhatnak a meglévő tápanyagok, változhat a talaj tömörsége, megnövekedhetnek a talajszennyeződések, felszaporodhatnak különböző kórokozók. Megfelelő tudással viszont a víz és a tápanyag szükséges mennyisége egyszerre is kijuttatható a növények fejlődése, a magasabb hozamok és a jobb minőségű termés elérése érdekében” – fejtette ki a professzor.
Hozzáfűzte: a mosonmagyaróvári kar a kezdetek óta kiemelten foglalkozik a vízgazdálkodási képzéssel, és napjainkban is nagy hangsúlyt fektet a felkészült, gyakorlati és piacképes tudással felvértezett szakemberek kinevelésére. A mezőgazdasági vízgazdálkodási mesterszak mellett ezért a Széchenyi István Egyetem szeptembertől már alapszakon is elindítja a képzést, amely a hazai hallgatók mellett nemzetközi szinten is vonzó lehet, hiszen a vízgazdálkodás mindenhol problémát jelent.
Az Insula Magna Program keretében a témával foglalkozó szakemberek több szigetközi területen vettek talajmintákat, vizsgálták azok összetételét, ahogy a Duna vízének összetételét is, melynek kiemelt szerepe van az öntözővíz-felhasználás és a talajszerkezet közötti kapcsolatban.
A kutatás hosszú távú célja, hogy az említett tényezők pontos ismeretében kialakítsák a területen alkalmazandó vízgazdálkodási ajánlásokat, amelyekkel a szigetközi és csallóközi gazdák munkáját szintén segítenék. Az öntözési technológiák helyes kialakításának meghatározásával a kimosódásokat is csökkentenék az értékes ivóvízbázisok védelme érdekében.
Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.
Miközben hazánkban folyamatos esélylatolgatás zajlik Paks 2 sikeres kivitelezésével kapcsolatban, sokan már azt vetik fel, hogy figyelembe véve hazánk energiaéhségét, valamint azt a tényt, hogy előbb-utóbb Paks 1-et mégiscsak le kell állítani, már rég Paks 3-on kellene gondolkodni – írja Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója.
