Lezárult az egységes kérelmek benyújtási időszaka

2024. 06. 14., 10:10

A 2024-es évre vonatkozó egységes kérelem benyújtására rendelkezésre álló 61 nap alatt 159,5 ezer termelő 4,98 millió hektárra nyújtott be támogatási kérelmet – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

Idén 44 közvetlen támogatási, illetve vidékfejlesztési jogcím tekintetében volt lehetőség az Egységes Kérelem eljárásrendjének keretében támogatást igényelni vagy adatszolgáltatást teljesíteni – olvasható a tárca közleményében.

Az Agro-ökológiai Programban (AÖP) idén még tovább nőtt a résztvevő területek aránya, a tavalyihoz képest 3,9 százalékos növekedéssel, 4,2 millió hektár után igényeltek AÖP támogatást a gazdálkodók.

A legnagyobb növekedés a gyep földhasználati kategóriában volt tapasztalható, amely összefüggésben van a választható gyakorlatok számának bővítésével, valamint a korábbi gyakorlatok alkalmazási lehetőségének kiszélesítésével.

Szántóterületek esetében az idei esztendőben is a növénytermesztés diverzifikációja előírást választották a legnagyobb területen (több, mint 2,18 millió hektáron), ezt követi a karbamid műtrágya környezetbarát használata (majdnem 1,1 millió hektáron) és a mikrobiológiai készítmények alkalmazása (több mint 1 millió hektáron).

Gyepterületeken továbbra is a pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés gyakorlat lett a legnépszerűbb (több, mint 187 ezer hektáron). A kizárólag alternáló kasza használata gyakorlat idéntől hátsó felfüggesztésű, illetve vontatott, szársértő nélküli kasza használatának lehetőségével bővült. Ennek köszönhetően több mint 70 százalékkal nagyobb területen tudták a gazdálkodók vállalni (egyéb gyepen 78 ezer hektáron, Natura2000 gyepen 96 ezer hektáron).

Állandó kultúra területeken, azaz a különböző ültetvénytípusok esetében a tavalyi évhez hasonlóan idén is az évelő kultúrával vagy gyepesítéssel történő talajtakarás (összesen 51 ezer hektáron), a mikrobiológiai készítmények alkalmazása (22,6 ezer hektáron) és a méhekre veszélyes szerek használatának tilalma (13 ezer hektáron) volt a legnépszerűbb.

A generációváltást ösztönző fiatal gazda támogatást igénylők száma is tovább emelkedett. A 2023-as 6,8 ezer után az idei évben több, mint 7300 termelő, közel 270 ezer hektárra nyújtott be ilyen típusú igénylést.

A termeléshez kötött támogatások igénylési és jogosultsági feltételeiben nem következett be lényegi változás. Az állattenyésztési ágazatok adatai között a 206 ezer tejhasznú tehén és a 223 ezer anyatehén stabilitást mutat. A tavalyi évhez képest csökkent a hízott bikák utáni igénylés (62 ezer állat) és az anyajuhok utáni igénylés (702 ezer állat). A növénytermesztési ágazatok célzott támogatása esetében kiemelendő, hogy 120 ezer hektárt meghaladó területen nyújtottak be támogatási igényt szemes fehérjenövény támogatásra, ami közel duplája a 2023-as értéknek.

A következő hetekben a Magyar Államkincstár megkezdi a kérelmek ellenőrzését, adminisztratív és helyszíni ellenőrzések formájában. A tavalyi évben megismert Területi Monitoring Rendszer (TMR) segítségével pedig, műholdfelvételek elemzésével vizsgálja, hogy a termelők teljesítették-e vállalásaikat, hol van elmaradás vagy ellentmondás az igénylésben megjelöltekhez képest, illetve szükség esetén tisztázó kérdéseket tehet fel. Érdemes ezekre az elektronikus úton érkező megkeresésekre minél nagyobb arányban reagálni a kérelmek kijavításával vagy az erre való felszólítás esetén geo-referált fotó beküldésével. Ezzel ugyanis a gazdák maguk is hozzájárulhatnak a helyszíni ellenőrzések megelőzéséhez, illetve a mielőbbi kifizetésekhez. A kérelmek kijavítása szeptember végéig továbbra is szankciómentes.

Az említett folyamatok átláthatósága érdekében a közeljövőben célzott tájékoztatók fognak megjelenni az ellenőrzések ütemezéséről, valamint a TMR idei működéséről, újdonságairól. Ezek minden esetben megtalálhatóak lesznek a kap.gov.hu tematikus honlapon – ígéri az Agrárminisztérium.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS