A benzin heti átlagára alacsonyabb, a dízelolajé magasabb a régiós átlagnál

2024. 06. 14., 12:10

A 95-ös benzin heti átlagára 587, a dízelolajé 595 forint volt literenként a KSH legfrissebb adatai szerint.

Az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 587 forint volt, ami 8 forinttal alacsonyabb a régiós átlagértéknél – olvasható a statisztikai hivatal június 14-én megjelent közleményében. A szomszédos országokban az átlagár 605 forint volt, a magyar ár 3,0 százalékkal, azaz 18 forinttal volt alacsonyabb.

A 95-ös benzin magyarországi átlagára 7 forinttal csökkent az előző heti adathoz képest. A régiós átlagár és a szomszédos országokban megfigyelt átlagár ugyanolyan mértékben, 5 forinttal csökkent.

A dízel üzemanyag heti átlagos ára Magyarországon 595 forint volt, ami 7 forinttal, 1,2 százalékkal haladta meg a régiós 588 forintos átlagárat. A szomszédos országokban 602 forint volt a dízel átlagára, a magyar adat 1,2 százalékkal, azaz 7 forinttal volt ennél alacsonyabb.

A gázolaj magyarországi átlagára 6 forinttal csökkent egy hét alatt. A régiós átlagár 3 forinttal, a szomszédos országokban megfigyelt ár pedig 1 forinttal csökkent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS