A mesterséges intelligencia az évtized végére ezer milliárd dollárral növelheti a bankok bevételét

2024. 06. 12., 16:10

A mesterséges intelligencia a gazdaság minden ágazatát átalakítja és ez alól nem lesz kivétel a pénzügyi szektor sem. A Roland Berger felmérése szerint a bankok jövője múlik azon, hogyan tudják kihasználni az AI nyújtotta lehetőségeket. Iparági szinten a globális bevételt ezer milliárd dollárral is megnövelheti a mesterséges intelligencia használata 2030-ra.

A mesterséges intelligencia a jelentősen megnövekedett üzleti forgalom, a jobb árazás és a jobb ügyfélélmény révén többletbevételeket fog generálni. A Roland Berger szerint az AI az évtized végére további 1 ezer millárd dollárnyi globális banki bevételt eredményezhet, emellett pedig akár 30 százalékkal csökkennek majd a működési és a kockázati költségek. Ehhez azonban fel kell ismerni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, amely megköveteli, hogy az úttörő szervezetek felvegyék és képezzék a tehetségeket, elkötelezzék magukat a megfelelő partnerségek mellett, robusztus IT- és big data platformokat hozzanak létre, és AI-gyárakat építsenek, hogy hatékony képességekkel rendelkezzenek.

Amikor egy technológia egy egész iparágat készül átalakítani, azt nem nevezhetjük hype-nak. A probléma nem az, hogy a bankok túl sokat várnak az AI-tól: a legtöbbjük még mindig alábecsüli, hogy milyen hatással lesz az üzleti modellekre” – mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere.

Minden banki folyamatban felhasználható az AI

A Roland Berger több mint 50 felhasználási esetet azonosított a mesterséges intelligencia banki alkalmazására. Az ügyfélközpontú, ügyfélkapcsolati AI-alkalmazások jelentős ígéretet hordoznak magukban arra, hogy a lakossági banki szolgáltatásoktól kezdve a vagyon- és befektetési menedzsmentig minden területen növelik a növekedést és javítják az ügyfelek elégedettségét. Több bank kiemelten dolgozik azon, hogy ezek az alkalmazások piacképesek legyenek, és kihasználják a várható előnyöket. A generatív mesterséges intelligenciát használó beszélgetőügynököket például az ügyfélkapcsolat számos aspektusába beépítik.

Az úgynevezett „következő legjobb cselekvés” és a mikroszegmentációs algoritmusok a pénzügyi igények előrejelzésével és a termékek és a marketingtartalmak személyre szabásával javítják az ügyfelek élményét. A pénzügyi szolgáltatások így „hiper-személyre szabhatók”, és zökkenőmentesen integrálhatók az ügyfélutakba és az egyes ügyfelek digitális ökoszisztémájába.

A középszintű irodai alkalmazásokkal szemben a mesterséges intelligencia kiváló eredményeket hoz a csalások felderítésében és megelőzésében olyan területeken, mint a pénzmosás elleni küzdelem és a KYC. A kiberbiztonság és a kiberellenálló képesség további két olyan terület, ahol a mesterséges intelligencia már most is jelentős előnyökkel jár, a hatékonyabb és eredményesebb megfelelés-ellenőrzés, a hitelelemzés és a hitelengedélyezés kezelése mellett, amelyek mindegyike javítja a bankok alapvető kockázati modelljeit.

Az olyan back-office alkalmazások, mint a fizetési műveletek és az informatikai műveletek, de az adatkivonás, a dokumentumfeldolgozás és minden más automatizálható folyamat is nyilvánvaló célpontjai a mesterséges intelligencia alkalmazásának. Számos ilyen alkalmazás nagyméretű nyelvi modelleket alkalmaz olyan tevékenységek automatizálására, mint például a nem pénzügyi jelentések (például fenntarthatósági jelentések és médiakapcsolatok). Ugyanakkor a generatív AI-eszközök egyre inkább segítik a szoftvermérnököket a kódok megírásában és tesztelésében is.

A potenciális előnyök puszta nagyságrendje rávilágít annak fontosságára, hogy gyorsan és határozottan cselekedjünk az AI előnyeinek biztosítása érdekében. Ennek ellenére számos kockázatot és korlátozást is figyelembe kell venni.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatok és bizonytalanságok

Mint minden technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia rendszerek térhódítása miatt is természetesen új kockázatok és bizonytalanságok egész sorával kell foglalkozni a pénzügyi szolgáltató szervezetekben. A szabályozási és megfelelési kockázatok például azt eredményezhetik, hogy a bankok nem tudnak megfelelni az iparági iránymutatásoknak, a mesterséges intelligencia banki környezetben történő alkalmazására vonatkozó korlátozásoknak, sőt a nemzeti és nemzetek feletti felügyeleti hatóságok követelményeinek sem.

Az irányítási kockázatok is komoly pénzügyi veszteségek veszélyét jelentik. És még sok munka lesz a nagyméretű nyelvi modellekkel kapcsolatos bizonytalanságok, valamint a mesterséges intelligencia rendszerekbe ennek következtében beépülő torzítások kezelése is. A jövőben ezért a mesterséges intelligencia által a bankokra kényszerített újonnan felmerülő kockázatokat egy átfogó célzott működési modell keretében kell kezelni - egy olyan modell keretében, amely átlátható és elszámoltathatóságot teremt a mesterséges intelligencia alkalmazásainak banki fejlesztésére, telepítésére és karbantartására vonatkozóan.

Tehetséghiány

Nyílt titok, hogy a megfelelően képzett tehetségek nagyon keresettek. A megfelelő szakemberekhez való hozzáférés hiánya ezért korlátozhatja a szervezetek képességét az AI-rendszerek telepítésére és az azokból származó előnyök kihasználására. Nem a banki és pénzügyi szolgáltatások az egyetlen gazdasági tevékenység, amelyet jelenleg forradalmasítanak ezek az új technológiák. A vállalatok mindenütt – még a hagyományos termelési és szolgáltatási ágazatokban is – azon fáradoznak, hogy az AI-játékban előrébb jussanak, és olyan kiváló tehetségeket toborozzanak, akik ezt a fejlődést a saját előnyükre tudják fordítani. Ezért minden cégnek fel kell készülnie a kemény versenyre az AI-tehetségekért folytatott harcban.

A mesterséges intelligencia a gyorsítósávban

Az elmúlt két évben tapasztalt gyors fejlődés most még tovább gyorsul, így egyértelmű, hogy a pénzintézeteknek nincs vesztegetni való idejük. A jelenlegi szakasz, amikor a vállalatok nagyrészt elszigetelt területeken, de valódi koordináció nélkül próbálgatják a területet, várhatóan egy éven belül kézzelfogható eredményeket hoz. A hagyományos pénzügyi szolgáltatók, a fintechek és a nagy technológiai vállalatok várhatóan az ezt követő két évben összehangoltabb lépéseket tesznek majd. A Roland Berger banki vezetők körében végzett exkluzív nemzetközi felméréséből nemrégiben kiderült, hogy a banki vezetők – földrajzi és banktípusok szerint – 2025 végére várják a fordulópont elérését, amely után a leghamarabb ébredő bankok elkezdik realizálni az előnyöket.

Mindez azt jelenti, hogy ahhoz hasonlóan, amikor a Kodak a kilencvenes évek elején későn ébredt rá a digitális fényképezőgépek jelentette fenyegetésre, a bankszektor számos közismert szereplője most durva ébredés előtt állhat. A gyorsaság életbevágó. Hogyan készülhetnek fel a bankok az előttük álló átalakulásra?

A kiindulópontnak a szervezeten belüli átláthatóság megteremtésének kell lennie. A bank meglévő digitális érettségének és AI-felkészültségének pontos felmérése kulcsfontosságú ahhoz, hogy szilárd alapot teremtsünk az előttünk álló, messzemenő átalakuláshoz. Innen kiindulva lehet meghatározni és rangsorolni a szervezeten belül bevezetendő fókuszált felhasználási eseteket, és kijelölni a bank jövőbeli szerepéről és pozícionálásáról alkotott jövőképével összhangban lévő működési célmodellt.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.
2026-08-12 18:05:00
2026 júliusában a hazai lakáspiac azon a pályán maradt, amelyet az első félév kirajzolt. A forgalom éves összevetésben lényegében stagnál, a kereslet a nyári szezonnak megfelelően visszafogott, a vevői szerkezet átalakulása viszont töretlenül folytatódik – írják havi összefoglalójukban a Duna House szakértői.
2026-08-12 16:45:00
A kormány az augusztus 12-i helyszínbejárást követően a vízügyi, energetikai és védelmi szakemberek egybehangzó javaslata alapján két döntést hozott, hogy biztosítsa a Paksi Atomerőmű hűtővíz-ellátását a Duna alacsony vízállásánál is. A hosszabb távú intézkedés egy fenékküszöb építése a mederben, de ha gyors beavatkozás szükséges, akkor a megfelelő helyeken elsüllyesztett két bárkával emelik meg ideiglenesen a vízszintet.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS