A korábbi jelentős eszközleértékelődés után 2023 a korrekció éve volt a biztosítóknál, pénztáraknál és a tőkepiacokon. A háztartások pénzügyi vagyona nagyobbrészt az átértékelődés következtében növekedett. Ez megjelent – a hazai állampapírok jelentős vásárlóinak számító – intézményi befektetőknél is, amelyek ugyanakkor változatlanul erős szabályozói kihívásokkal szembesülnek – derül ki az MNB friss kockázati és fogyasztóvédelmi jelentéséből.
A biztosítási szektor díjbevétele tavaly (fióktelepekkel együtt) 1600 milliárd forint fölé nőtt, a 6,5 százalékos bővülési ütem kissé elmarad a korábbi évekétől. A nem-élet ág díjbevétele 14,5 százalékos növekedéssel jórészt követte az inflációt, azonban az élet-ágban – az egyszeri díjak jelentős visszaesése miatt – 6,3 százalékos csökkenés látható. A szektorszintű növekedés nem volt elegendő ahhoz, hogy a nominális GDP emelkedését elérje. A nemzetközi összehasonlításban használatos penetráció (a díjak GDP-hez viszonyított aránya) 2 százalékra csökkent, így tovább távolodott az MNB által a szektor jövőképében kívánatosnak tartott 3 százalékos célértéktől – olvasható az MNB Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében, amely az intézményi befektetői kört és a közvetítő szektort fedi le.
A szektor tőkemegfelelése 2023-ban a szabályozói szint közel duplájára, 195 százalékra nőtt. A pótadó hatása miatt tovább csökkent a biztosítók adózott eredménye, a sajáttőke-arányos nyereség (ROE) 5,4 százalékot tett ki. Jelentősen nőtt a szektor befektetéseinek értéke, amelynek 79 százaléka hazai eszközökben, elsősorban magyar állampapírban található. Tovább erősödött az MNB fogyasztóvédelmi tevékenysége, új eszközökkel is, - például próbavásárlásokkal – fellép a fogyasztók védelmében. Az MNB fogyasztóvédelmi fókuszú vizsgálatai a biztosítási szektorban – az ügyfelek széleskörét érintő kockázatok kezelése érdekében – egyebek közt a teljes költségmutatói (TKM) limitek betartására, az ügyfelekkel folytatott elektronikus kommunikációra, illetve a határon átnyúló szolgáltatók panaszkezelésére irányultak.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a folyamatosan csökkenő és öregedő tagság mellett a nyugdíjpénztári tagok közel fele változatlanul nem fizeti meg az egységes tagdíjat. Ennek fő oka, hogy nem sikerül megszólítani a fiatalabb generációt és aktivizálni a passzív tagokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak hosszútávú működőképességének fenntartása és általában a hazai kiegészítő nyugdíjrendszer erősítése érdekében átfogó reformra van szükség, amely révén olyan feltételrendszert kell kialakítani, ami a fiatalabb generációk körében is megfelelő vonzerőt jelent a nyugdíjcélú megtakarítások iránt. Ezzel szemben az egészség- és önsegélyező pénztárak ügyféltábora folyamatosan nő, s a tavaly év végi 1,12 milliós létszámuk immár meg is haladja az önkéntes nyugdíjpénztárakét (1,07 millió fő).
Az önkéntes nyugdíjpénztárak kimagasló, 21,2 százalékos nettó hozammal zártak, de rekordot értek el a befizetések és adójóváírások összegének esetében (közel 150 milliárd forint) is, viszont a kifizetések szintén emelkedtek, 9,4 százalékkal 2022-höz képest. A tagság vagyona összességében 1900 milliárd forint fölé nőtt. Tavaly a nyugdíjpénztárak működési eredménye is pozitívba fordult át, és mindkét önkéntes pénztári ág jelentősen növelte működési tartalékszintjét.
A pénzpiaci- és biztosításközvetítők létszáma tovább esett, azonban utóbbiak immár trendszerű apadása a teljesítményre nem hatott ki. Míg a közvetített lakossági hitelek jelentősen – a 2019. évi szintre – estek vissza, addig a biztosításközvetítők által közvetített nem-életbiztosítási szerződések kiugró növekedést mutattak.
A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások sikeresen megfeleltek az induló tőke emelésére vonatkozó jogszabályi előírásnak, saját tőkéjük 13, külső forrásaik pedig 4 százalékkal bővültek. A tavaly 1812 milliárdosra rúgó követelésállomány csak enyhe bővülést jelez egy év alatt, jellemzően a hitel- és pénzkölcsön nyújtással, illetve a pénzügyi lízinggel foglalkozó társaságok tudtak gyarapodni, míg a faktoring és egyéb követelések apadtak. A szektor nyeresége és jövedelmezősége (tavalyi ROE: 18 százalék) 3. éve csökken, aminek egyik oka az intézményeket érintő extraprofitadó. Ezzel együtt a szektor bő 85 százaléka nyereségesen működik.
A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma ismét kiugróan, bő 62 százalékkal nőtt, amelynek motorja ezúttal a származtatott piac és a hitelintézetek voltak. Négy évi növekedés után a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma csökkent, főként a származékos piac negatív teljesítménye miatt. A kisebb volumen mellett azonban jelentős volt az árfolyamnövekedés, így a BÉT kapitalizációja év végére megközelítette a 14 900 milliárd forintot.
A három legnagyobb tőzsdei részvény összetétele változatlan maradt, miközben koncentrációjuk a BÉT teljes forgalmához képest csökkent. A korábbi stagnálás után növekedésnek indult (főképp a hitelintézeteknél) a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapírok állománya és a vezetett számlák száma is. Második éve lett kiváló (2023-ban 56,6 milliárd forint) a befektetési vállalkozások adózott eredménye, s a szektor változatlanul jócskán a szabályozói szint feletti tőkeellátottsággal dicsekedhet.
A befektetési alapkezelők tavaly 19 401 milliárd forint vagyont kezeltek, ami 47,5 százalékos bővülés egy év alatt, alapvetően a befektetési alapok növekedésének köszönhetően. Utóbbiak nettó eszközértéke így 14 632 milliárd forintra nőtt, amit főképp a pénzpiaci és a rövid kötvény alapok gyarapodása vezérelt. A nyilvános ingatlanalapok állománya úgy emelkedett 20,1 százalékkal, hogy ezen belül apadt az ingatlan-arány, s nőtt a likvid eszközök hányada. Négy évi stagnálás után az alapkezelői szektor markáns, 63,3 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt tavaly. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.