Bár gyenge év volt banki szempontból, soha még ekkora összeggel nem tartoztak a bankoknak a lakáshitel-adósok, mint 2023 végén. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint 2024 sokkal komolyabb eredményeket hozhat – a növekedés egyik húzóereje a CSOK Plusz lehet.
Történelmi csúcson van a háztartások lakáshitel tartozása. Összege 2023 december végére átlépte az 5000 milliárd forintos határt. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a lakáshitelállomány bővülése még úgy is gyorsult – 2021 januárjában lépte át a piac a 4000 milliárdot -, hogy bizony 2023-ban komoly mértékben mérséklődött a dinamika.
Az elmúlt év első négy hónapjában csökkent is a háztartások lakáshitel-tartozása. 2023 januárjában például mindössze 33,1 milliárd forint lakáshitel-folyósítás történt, ami alig több, mint ötöde a 2022 májusi 154 milliárd forintos eddigi folyósítási csúcs hónap teljesítményének. Ezekben a hónapokban az ügyfelek nettó hiteltörlesztők voltak, vagyis a korábban felvett hitelek törlesztéséből befolyó összeg meghaladta az új folyósítások állománybővítő hatását – emlékeztetett Gergely Péter. A lakáshitel piacon ilyen hosszú ideig tartó folyamatos állomány csökkenésre ezt megelőzően 2016 tavaszán volt példa.
Bár a későbbiekben nagyon lassan magára talált a lakáshitel piac, s így az összevont statisztika éves szinten már növekvő hitelállományt jelez – azaz a kibocsátott új hitelek összege májustól már meghaladja az időközben betörlesztett hitelek összegét –, a növekedés éves szinten egy százalék körüli. Ilyen gyenge növekedési adatokat 2017-ben mutatott fel utoljára a piac – emlékeztetett a BiztosDöntés.hu szakértője.
Gergely Péter szerint a történelmi csúcsra jutó tartozásállomány ellenére 2023-ra egészen biztosan nem lesznek büszkék a lakáshitelezésben érintett pénzintézetek. Miként azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái mutatják, tavaly novemberig a 2022-es év hasonló időszakához képest több, mint negyven százalékkal kevesebb, 48 461 új lakáskölcsön szerződést tudtak megkötni a bankok.
Az 531 milliárd forintos folyósított hitelösszeg pedig 54 százalékkal kisebb érték, mint amekkora összegben hiteleztek egy évvel korábban. Ilyen csekély összegű hitelkiáramlásra 2016-ban volt utoljára példa.
Gergely Péter szerint a 2024-es évre bizakodóbban tekinthetnek a bankok: a gazdasági kormányzattal a lakáshitelek teljes hiteldíj-mutatójára (thm) megkötött thm-plafon megállapodás januártól életbe lépett új, 7,3 százalékos szintje pár hónappal előre hozta a szakmai körökben a hitelezés beindulásához ideális 6 százalék körüli üzleti kamatszintet.
Emellett a januártól életbelépő CSOK Plusz maximum 3 százalékos kamat mellett elérhető megemelt hitelkerete is számottevő keresletet generálhat. Ennek hatására már január elején érzékelhető volt a bankokban az érdeklődés megugrása.
A szakértő szerint korai még az idei teljesítményre vonatkozóan prognózist adni. Nagyon sok múlik az infláció, és így a kamatok alakulásán, illetve azon, hogy a lakosság jövőbe vetett bizalma milyen gyorsan tér vissza a 2021-22-es válság után.
Ám azt jó eséllyel előre lehet jelezni, hogy a CSOK Plusz miatt a támogatott hitelek részaránya a lakáshitelezésen belül egész biztosan elmozdul az elmúlt hónapok 20 százalék körüli mértékéről, ám a szakértő szerint az eddigi csúcsot, a 2022 májusi 52 százalékos szintet (amikor az NHP zöld hitel folyósítás a csúcson volt) nem éri majd el.
A lista nemcsak a borszakma számára remek visszajelzés a jelenlegi borpiaci kínálat minőségét illetően, hanem kiváló iránymutatás az érdeklődő, minőségi borfogyasztásra nyitott fogyasztóknak is.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.