Bár gyenge év volt banki szempontból, soha még ekkora összeggel nem tartoztak a bankoknak a lakáshitel-adósok, mint 2023 végén. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint 2024 sokkal komolyabb eredményeket hozhat – a növekedés egyik húzóereje a CSOK Plusz lehet.
Történelmi csúcson van a háztartások lakáshitel tartozása. Összege 2023 december végére átlépte az 5000 milliárd forintos határt. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a lakáshitelállomány bővülése még úgy is gyorsult – 2021 januárjában lépte át a piac a 4000 milliárdot -, hogy bizony 2023-ban komoly mértékben mérséklődött a dinamika.
Az elmúlt év első négy hónapjában csökkent is a háztartások lakáshitel-tartozása. 2023 januárjában például mindössze 33,1 milliárd forint lakáshitel-folyósítás történt, ami alig több, mint ötöde a 2022 májusi 154 milliárd forintos eddigi folyósítási csúcs hónap teljesítményének. Ezekben a hónapokban az ügyfelek nettó hiteltörlesztők voltak, vagyis a korábban felvett hitelek törlesztéséből befolyó összeg meghaladta az új folyósítások állománybővítő hatását – emlékeztetett Gergely Péter. A lakáshitel piacon ilyen hosszú ideig tartó folyamatos állomány csökkenésre ezt megelőzően 2016 tavaszán volt példa.
Bár a későbbiekben nagyon lassan magára talált a lakáshitel piac, s így az összevont statisztika éves szinten már növekvő hitelállományt jelez – azaz a kibocsátott új hitelek összege májustól már meghaladja az időközben betörlesztett hitelek összegét –, a növekedés éves szinten egy százalék körüli. Ilyen gyenge növekedési adatokat 2017-ben mutatott fel utoljára a piac – emlékeztetett a BiztosDöntés.hu szakértője.
Gergely Péter szerint a történelmi csúcsra jutó tartozásállomány ellenére 2023-ra egészen biztosan nem lesznek büszkék a lakáshitelezésben érintett pénzintézetek. Miként azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái mutatják, tavaly novemberig a 2022-es év hasonló időszakához képest több, mint negyven százalékkal kevesebb, 48 461 új lakáskölcsön szerződést tudtak megkötni a bankok.
Az 531 milliárd forintos folyósított hitelösszeg pedig 54 százalékkal kisebb érték, mint amekkora összegben hiteleztek egy évvel korábban. Ilyen csekély összegű hitelkiáramlásra 2016-ban volt utoljára példa.
Gergely Péter szerint a 2024-es évre bizakodóbban tekinthetnek a bankok: a gazdasági kormányzattal a lakáshitelek teljes hiteldíj-mutatójára (thm) megkötött thm-plafon megállapodás januártól életbe lépett új, 7,3 százalékos szintje pár hónappal előre hozta a szakmai körökben a hitelezés beindulásához ideális 6 százalék körüli üzleti kamatszintet.
Emellett a januártól életbelépő CSOK Plusz maximum 3 százalékos kamat mellett elérhető megemelt hitelkerete is számottevő keresletet generálhat. Ennek hatására már január elején érzékelhető volt a bankokban az érdeklődés megugrása.
A szakértő szerint korai még az idei teljesítményre vonatkozóan prognózist adni. Nagyon sok múlik az infláció, és így a kamatok alakulásán, illetve azon, hogy a lakosság jövőbe vetett bizalma milyen gyorsan tér vissza a 2021-22-es válság után.
Ám azt jó eséllyel előre lehet jelezni, hogy a CSOK Plusz miatt a támogatott hitelek részaránya a lakáshitelezésen belül egész biztosan elmozdul az elmúlt hónapok 20 százalék körüli mértékéről, ám a szakértő szerint az eddigi csúcsot, a 2022 májusi 52 százalékos szintet (amikor az NHP zöld hitel folyósítás a csúcson volt) nem éri majd el.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.