Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2024. júliusi adatokat

2024. 09. 09., 14:09

Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak mutatói.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 1356 milliárd forinttal növekedett júliusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 36 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán júliusban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 352 milliárd forintot, a törlesztések 114 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 119 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 520 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 162 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 36 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 533 milliárd forinttal növelte az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán új kibocsátás és lejárat nem volt. Az árváltozás 108 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 41 milliárd forinttal csökkentette az állományt júliusban.

 A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 61 milliárd forinttal növekedett júliusban. A tárgyhónapban a kibocsátások érteke 53 milliárd forintot tett ki, a lejárat és visszavásárlás nem volt. Az árváltozás 20 milliárd forinttal, a devizaárfolyam változása 0,3 milliárd forinttal növelte az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 865 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 201 milliárd forintot tett ki július végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya júliusban 594 milliárd forinttal növekedett, melyből az MNB kötvények állománynövekedése 836 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 7139 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 4309 milliárd forintot ért el a hó végén. Júliusban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 46 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 383 milliárd forint volt. Az árváltozás 84 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 18 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya júliusban 344 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 579 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 20 459 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 56 milliárd forint, a lejáratoké 16 milliárd forint volt. Az árváltozás 111 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 3 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 460 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 6 259 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 6 816 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 87 milliárd forintot tettek ki július végén. A vezető papírok árfolyama többnyire emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 3,6 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 275 milliárd forinttal növelte az állományt.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állomány-növekedésén belül 635 milliárd forinttal nőtt az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén növekedett a tőzsdei részvények, a jelzáloglevelek és a befektetési jegyek állománya, a növekedés 222 milliárd, 24 milliárd és 3 milliárd forint volt. Ezzel szemben csökkent a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és az egyéb kötvények állománya, a csökkenés 211 milliárd és 181 milliárd forintot tett ki.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 758 milliárd forinttal növekedett júliusban. A kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír, az MNB kötvény, a befektetési jegy és a jelzáloglevél állományuk növekedett, a növekedés 523 milliárd, 233 milliárd, 31 milliárd és 9 milliárd forint volt. Az egyéb kötvény és a tőzsdei részvény állományuk csökkent, a csökkenés 22 milliárd és 15 milliárd forintot tett ki a hónap során.

A háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya a vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 325 milliárd forinttal nőtt. Ezen belül a háztartások 215 milliárd forinttal növelték állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 153 milliárd, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 53 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapíroknál 9 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások szintén növelték a befektetési jegy állományukat, a növekedés 150 milliárd forint volt. A tőzsdei részvények és az egyéb kötvények állománya csökkent, a csökkenés 38 milliárd és 13 milliárd forintot tett ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően növekedett a hónap során.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül a pénzügyi vállalatok, az államháztartási szektor és a nem pénzügyi vállalatok állománya növekedett, a növekedés 1032 milliárd, 90 milliárd és 16 milliárd forintot tett ki, ezzel szemben a külföldiek állománya 12 milliárd forinttal csökkent. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 230 milliárd forinttal növekedett a hónap során. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.
2024-10-15 09:15:00
Az előző hónaphoz képest 2,1 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól pedig (a nyers adatok szerint) 6,0 százalékkal elmaradt az építőipari termelés volumene 2024. augusztusban – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS